A hematit (vörösvasérc) vastartalmú szabályos rendszerű oxidásvány. Trigonális és hexagonális rendszerben kristályosodik. A lemezes vagy táblás kristályok halmazokban, tömött mikrokristályos vagy vaskos tömeges, sokszor gömbhalmazos csoportokban fordulnak elő. A legfontosabb vasércek egyike. Változatai: vascsillám, szpekularit.

A hematit általában karbonátok (dolomit) vagy szilikátok elegyében fordul elő. Az alábbi adatok a vegytiszta ferrioxidra vonatkoznak. Így például sűrűsége (halmazsűrűsége) 2,5-től 3,02 g/cm³ (2500-3020 kg/m³) között változhat. ^[1]

• Képlete: Fe₂O₃
• Szimmetriája: trigonális, vaskos vagy tömött gömbhalmaz tömegek, mikrokristályokban.
• Sűrűsége: 4,9-5,3 g/cm³.
• Keménysége: 6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
• Hasadása: nincs.
• Törése: kagylós vagy földes.
• Színe: acélszürke, vasfekete vagy vörösbarna.
• Fénye: félfémes, de kristályok felülete fémes.
• Átlátszósága: vékony lemezei vörösen áttetszőek, egyébként opak.
• Pora: meggypiros. Nem mágneses, csak izzítás után.
• Elméleti vastartalma: 70,0%.^{[* 1]}
• Mágneses szuszceptibilitása 6,5^-3 (paramágneses)
• Morin átmenet T_M=-13°C (alatta antiferromágneses)
• Curie hőmérséklet T_C = 675°C

Az elnevezés a görög haima (= vér) szóból ered. Az ékszerészek nevezték el így, mert csiszolás közben a hűtővizet megpirosítja és karca vérpiros nyomot hagy. Az '50-es években az Amerikai Egyesült Államokban hematitutánzatot készítettek szinterelt, sajtolt vasoxidból. Az utánzatot hemetine néven hozták forgalomba. Könnyű megkülönböztetni, mert a hamisítványt a mágnes vonzza, míg a hematitot nem. Fizikai tulajdonságai is mások: a hemetine sűrűsége és keménysége kisebb a hematiténál.

Elszórtan megtalálhatjuk egyes likvidmagmás érctelepekben, illetve pegmatitokban. Keletkezik szkarnos folyamatokban, hidrotermásan, epimetamorfózis eredményeként és másodlagosan is – mindig olyankor, amikor az oxigén parciális nyomása nagy, a vízgőzé pedig kicsi. Több magmás kőzetben kőzetalkotó ásvány. A jobb minőségű vasércek közé tartozik. Fémes, vaskos tömegét ékszerként (bizsu) és dísztárgyként is használják jó megmunkálhatósága és polírozhatósága miatt. Az ezoteriában nagy jelentőséget tulajdonítanak neki.

A legtöbb magmás kőzet járulékos elegyrésze – a magnetittel, limonittal, ilmenittel, sziderittel együtt fordulhat elő. Telepeit hazánkhoz közel Ukrajnában és Oroszországban, az Ural hegységben találhatjuk. Hatalmas telepei vannak az Amerikai Egyesült Államok Tennessee, Utah, Wisconsin és Michigan államaiban, Kanadában Új-Skóciában és Quebecben, Brazília Minas Gerais államában, Svájcban és az angliai Cumberlandben. Sokáig bányászták Elba szigetén.

Apró kristályokként Nagybörzsönyben, Nagyvisnyón, Perkupán, Recsken, Rudabányán vascsillámos alakjában pedig elsődleges ércként Úrkúton, a Velencei-hegységben és Szarvaskőn találták meg. Kisebb előfordulásait bányászták Tornaszentandráson és Uppony határában, ahol 70% tisztaságú hematitot is találtak. Budapesten a Remete-hegyi kőfejtőben a mészkövet hematitos-limonitos kéreg vonja be.

ilmenit, cinnabarit

limonit, ilmenit, magnetit, sziderit

A Wikimédia Commons tartalmaz Hematit témájú médiaállományokat.

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
• J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974