Heinrich von Plauen

Heinrich von Plauen

Német Lovagrend nagymestere
Uralkodási ideje
1410 1414
UralkodóházHouse of Reuss
Született1370[1]
Vogtland
Elhunyt1429 (58-59 évesen)[2][3][1][4][5]
Castle of Lochstädt
ÉdesapjaHeinrich VII. von Plauen
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich von Plauen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Heinrich von Plauen (Vogtland, 1370 – Castle of Lochstädt, 1429) a Német Lovagrend 27. nagymestere, Marienburg (Malbork) védője. Családilag kapcsolatban állt Heinrich Reuss von Plauen későbbi nagymesterrel.

Élete

Türingiából származott. Egyik rokona, akit szintén Heinrichnek hívtak, tagja volt ugyanúgy a Német Lovagrendnek. Kettejüket úgy különböztették meg, hogy az idősebb Plauen viselte a der Ältere (az Idősebb) melléknevet, míg az ifjabbik volt a der Jungere (az Ifjabb).

1390-ben lett tagja a lovagrendnek. 1402-ben komturi címet kapott és Nessau (Nieszawa), 1407-től pedig Schwetz (Świecie) komturja volt.

1409-ben, mikor kitört a Lengyel–litván unióval a Nagy Háború, a nagymester, Ulrich von Jungingen a fővárost Marienburgot Plauenre bízta.

1410. július 16-án befutott a hír, hogy Grünwaldnál II. (Jagelló) Ulászló megsemmisítette a lovagrend seregét és a nagymester is elesett a csatában. Sietve meg kellett szervezni a védelmet, erre volt is ideje, mert a lengyeleknek a nagy csata után rendezniük kellett soraikat és a győzelmüket ünnepelték.

Plauen amennyire lehetett, megerősítette a Máriavár kastélyt. Július 18-án megérkezett a lengyel-litván sereg a főváros és a vár alá. Soraikban számos cseh, orosz, tatár és román is harcolt. Plauen kb. 4000 ember élén (amelyek többségében Pomerániából átcsoportosított rendi katonák voltak) védelmezte több mint egy hónapig a várat, végül sikerült elérnie, hogy a lengyel király feladja az ostromot. Közben megválasztották nagymesterré, ebben nagy szerepe volt a grünwaldi csatából megmenekült Werner von Tettingernek.

További vereségei miatt békét kötött 1411-ben Lengyelország-Litvániával, amely területileg előnyös volt a lovagrendre nézve, hisz csak a litván Szamogitiát és a lengyelek lakta Dobrzyńt és vidékét kellett feladni. A lovagrend veresége ellenben komoly hatással volt a gazdaságra és a politikára, mely lassú hanyatlást indított el.

Igen heves vita támadt a nemesség és a városok frakcióival a háború folytatását illetően. Plauen igyekezett lecsillapítani a kedélyeket, s reformokkal akarta megerősíteni a hanyatló félben levő lovagrendet, melyre Grünwald emléke oly sötéten tornyosult. Plauen reformjai a pénzügy és belső közigazgatás felé irányultak. Azonban csak néhány intézkedését volt képes véghez vinni, s azok is sikertelenek maradtak. A nagykáptalan, mely a nagymester ellenőrző és tanácsadó testülete volt, megvétózta reformkezdeményezéseit. További kísérletei miatt 1413-ban letették a nagymesteri székből és helyébe Michael Küchmeister von Sternberget választották, aki két újabb vesztes háborúba vitte a lovagrendet (1414, 1422).

Plauen 1429-ben halt meg Lochstädtban (ma Pavlovo, Oroszország, Kalinyingrád mellett). Uralkodása alatt építették a máriavári kastélynak az ún. „elővárát” a hatékonyabb védelem érdekében.


Előző uralkodó:
Ulrich von Jungingen
Következő uralkodó:
Michael Küchmeister von Sternberg
  1. a b cnp00585959, https://data.cerl.org/thesaurus/cnp00585959, 2019. június 12.
  2. Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2019. június 12.)
  3. Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 12.)
  4. MAK (lengyel nyelven)
  5. MAK (lengyel nyelven)