PROFILPELAJAR.COM

	Hegedűs János
Született	1858. december 24.; Szabadszállás
Elhunyt	1923. január 19. (64 évesen); Mezőtúr
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	közjegyző; helytörténész;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Hegedűs János (egyértelműsítő lap).

Hegedűs János (Kis-Kún-Szabadszállás, 1858. december 24. – Mezőtúr, 1923. január 19.) főjegyző, helytörténész, anyakönyvi felügyelő.

Életútja

Apja néptanító volt. A gimnáziumot Nagyszalontán, Mezőtúron, Sárospatakon és Debrecenben végezte; a jogot a budapesti egyetemen hallgatta. Tanulása közben több helyütt nevelősködött és iskoláinak végeztével előbb ügyvédek mellett dolgozott, majd a közjegyzői pályára lépett. 1885-88-ban Szapárfalván volt jegyző. Utóbb e pályától megvált ugyan, de idejének és tehetségének nagy részét a községi jegyzők érdekében fejtette ki. Később Torontál megye aljegyzője és a megye jegyzői szaktanfolyam tanára volt Nagybecskereken. Ő kezdeményezte s alapította a torontálmegyei jegyzői szaktanfolyamot, mely nemcsak a megyében, de az egész országban az első volt.

Szépirodalmi cikkei s útleírásai a helyi lapokban jelentek meg; közigazgatási cikkei a Községi Közlönyben, Uj Községi Közlönyben.

Szerkesztette a krassó-szörénymegyei Jegyzői Értesítő c. szaklapot 1885-86. Szapárfalván; Nagybecskereken a Községi Lapokat 1890-91-ben; szerkesztette a Jegyzői Almanachot (1892, 1893 és 1894-re) és 1895. január 3-tól a Községi Közigazgatás c. hetilapot.

Munkái

Bereghi leányok. Elbeszélés. Lugos, 1886.
Jegyzői szigorlat. Kézikönyv községi s körjegyzők, községi előljárók... számára. Kecskemét, 1888.
Ismétlő könyv a jegyzői vizsgára készülők számára, kérdések és feleletekben. Mezőtúr. 1888.
Magyar örökösödési eljárás körüli teendői a községi és körjegyzőknek. Nagy-Becskerek, 1889.
Községi ügyviteli szabályok. Nagy-Becskerek. 1891. Két kötet. (2. kiadás.)
Magyar közjog az alkotmány politikával. Nagy-Becskerek. 1891. (Kézirat gyanánt.)
Községi pénzügytan. Elméleti és gyakorlati kézikönyv, tekintettel a nemzetgazdaság, pénzügytan s számvitel általános elveire. Nagy-Becskerek, 1891.
Magyar közigazgatási jog bevezető s általános része a kormányzati politikával. Nagy-Becskerek, 1892.
Tiszti irálytan. Nagy-Becskerek, 1892.
A községekről szóló 1886. XXII. törvényczikk. A kapcsolatos törvényekkel, nemkülönben a m. kir. belügyministeriumnak elvi jelentőségű concret határozataival s jelesebb közigazgatási szakférfiaknak a törvény egyes vitás eseteire vonatkozó fejtegetéseivel ellátva. Bpest, 1892. (2. kiadás. Nagy-Becskerek, 1894.)
Közigazgatási törvénytár, a fennálló törvények és rendeletekből, kisérve a m. k. miniszteriumok elvi jelentőségű határozataival és felső biróságaink döntvényeivel. Bpest, 1894.
Az 1877. XXII. t.-cz. a községi biráskodásról. Kiegészítve az 1875. X., 1893. XVIII-XIX. t.-cz., valamint a kapcsolatos törvényekkel és rendeletekkel s elvi jelentőségű konkrét határozatokkal. Bpest, 1894.
1894. évi XII. törvényczikk a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről. Kiegészítve az indokolással, a kapcsolatos törvényekkel és rendeletekkel... Bpest, 1895.
A községi képviselő testület közgyűlési jegyzőkönyveiről. Szeged, 1895.

Kéziratban

A magyar közigazgatási eljárás (1050 ív) és Machat francia nyelvtana németből ford.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002.
A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
Magyar irodalmi lexikon. Flóris Miklós és Tóth András közreműködésével szerk. Ványi Ferenc. Átnézte Dézsi Lajos, Pintér Jenő. Bp., Studium, 1926.