PROFILPELAJAR.COM

	Hauser János
Született	1891. november 3.; Nagykanizsa
Elhunyt	1964. október 28. (72 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	agronómus; gazdálkodó; agrármérnök;
Iskolái	Keszthelyi Gazdasági Akadémia (–1912); Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1928);
Sírhelye	Farkasréti temető (13-1-15/16)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hauser János (Nagykanizsa, 1891. november 3.^[2] – Budapest, 1964. október 28.^[3]^[4]) magyar mezőgazdasági mérnök, agronómus, egyetemi tanár. A mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1956).

Életpályája

Középiskolai tanulmányait szülővárosában, Kőszegen, Brassóban és Pancsován végezte el. 1909-ben érettségizett a pancsovai gimnáziumban. 1912-ben a Keszthelyi Gazdasági Akadémián gazda oklevelet szerzett.

1912–1913 között az algyógyi földművesiskola oktatója volt. 1913–1914 között a Keszthelyi Gazdasági Akadémia gyakornoka volt. 1914–1917 között a Debreceni Gazdasági Akadémia Növénytermesztési Tanszékének gyakornoka, 1917–1922 között segédtanára, 1922–1927 között rendkívüli, 1927–1937 között rendes tanára volt. 1919–1922 között a Földművelésügyi Minisztérium Termelési illetve Szakoktatási Főosztálya előadója volt.

1922–1924 között a budapesti tudományegyetem közgazdaság-tudományi karán a növénytermesztés és a mezőgazdasági termelés előadó tanára, valamint az Állatorvosi Főiskolán a mezőgazdasági termelés megbízott előadója is volt.

1924–1937 között a Debreceni Gazdasági Akadémia Növénytermesztési Tanszék vezetője volt. 1928-ban a budapesti tudományegyetemen közgazdaság-tudományi kar mezőgazdasági osztályán mezőgazdasági doktori oklevelet szerzett. 1935–1937 között a debreceni dohánytermesztési kísérleti állomás vezetője volt.

1937–1943 között a Keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatója volt. 1943–1946 között a Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskola nyilvános rendes tanára volt. 1946–1951 között a Dohányjövedék illetve a Budapesti Dohánybeváltó Nemzeti Vállalat szak-főelőadója volt. 1951–1956 között a Dohánykutató Intézet tudományos munkatársaként dolgozott. 1957-ben nyugdíjba vonult.

Magyarországi ipari növények, elsősorban dohányfajták nemesítésével, tápanyagfelvételének és szárazanyag-tartalmának összehasonlító vizsgálatával foglalkozott.

Családja

Szülei: dr. Hauser János jogász, köz- és váltóügyvéd és Eperjessy Jolán voltak. 1923. november 10-én, Budapesten házasságot kötött Holcz Irma Izabellával (1899–1976).^[5]^[6] Leánya: Hauser Sára, Berek Géza (1921–1996) mezőgazdasági mérnök, kandidátus felesége és Uzoni Károlyné Hauser Kató.

Sírja a Farkasréti temetőben található (13-1-15/16).^[7]

Művei

A talajbaktériumok biokémiai működése, tekintettel a növények táplálkozására (Mezőgazdasági Szemle, 1914)
Cikória jövedelmező termelése (Gazdasági Lapok, 1915. 16.)
A fehérmustár mint zöldtakarmány (Gazdasági Lapok, 1915. 20.)
A dohány égőképességének fokozása nemesítéssel (Dohányújság, 1915)
A foszfortartalmú műtrágyák jelentősége (Gazdasági Lapok, 1921. 46.)
A fajtanemesítés és vetőmagtermesztés szerepe a többtermelésnél (Tiszántúli Gazdák, 1926)
Vetés és növényápolás (Budapest, 1926)
Agrogeológia. A Debreceni Mezőgazdasági Akadémiai jegyzete (Debrecen, 1926)
A növénytermesztés körébe vágó kísérletezés lényege, fontossága a gazdasági termelés szemszögéből (A Debreceni Gazdasági Akadémia Évkönyve, 1926/27)
Összehasonlító csávázási kísérletek tavaszi árpával. – Kísérleti adatok egyes pácolószerek stimuláló hatásához (Növényvédelem, 1927)
Rostnövénytermelésünk helyzete és fokozásának feltételei (Köztelek, 1927. 19.)
Adatok a Székács és a hatvani búzák kalászalakjának jellemzéséhez (Mezőgazdasági Kutatások, 1928)
Viszonosságok a magyar búza szalmájának és kalászának egyes tulajdonságai között (Mezőgazdasági Kutatások, 1929)
Kísérleti adatok a nemesített magyar búzák fagyállóságának kérdéséhez. – Adatok a magyar búza fejlődéstani és alaktani jellemzéséhez. – Adatok néhány elterjedtebb takarmány-répaféleség növekedésének összehasonlítására (Mezőgazdasági Kutatások, 1930)
Az Alföld takarmánytermesztésének helyzete. – A takarmánykeverékek jelentősége az Alföldön. – A burgonya okszerű trágyázása. – A csalamádé termesztéséről (Tiszántúli Gazdák, 1930)
Növénynemesítéstan. I–II. kötet. A Debreceni Mezőgazdasági Akadémiai jegyzete (Debrecen, 1930–1931)
A vetés idejének befolyása a zab terméshozamára és minőségére (Mezőgazdaság, 1931)
A magyar nemesített tavaszi búzafajták összehasonlító vizsgálata (Tiszántúli Gazdák, 1931)
A búza minőségi tulajdonságai variációs-statisztikai megvilágításban (Mezőgazdasági Kutatások, 1932)
Biometria. A biológiában alkalmazott variációs-statisztikai módszerek A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia jegyzete (Debrecen, 1932)
A minőség elbírálása a gyakorlati búzanemesítésnél (Mezőgazdasági Kutatások, 1933)
A szójabab (Tiszántúli Gazdák, 1934)
Adatok a csávázószerek csírázást befolyásoló hatásának ismeretéhez (Mezőgazdasági Kutatások, 1934)
Hazai nemesített tengerifajták csövein végzett korrelatív-variációs vizsgálatok (A Debreceni Gazdasági Akadémia Évkönyve, 1934)
Öntözési és felültrágyázási kísérlet takarmányrépával (Cukorrépa, 1934)
Homoktalajaink gazdasági értéke és annak emelése – Adatok a magcsillagfürt termesztéséhez (Mezőgazdasági Közlöny, 1935)
A termőhely természeti adottságainak befolyása néhány hazai dohányfajta növekedésének a menetére (A Dohánykutató Intézet Évkönyve. Budapest, 1953)
Műtrágya tavaszi alkalmazása. – A dohány okszerű trágyázása (Dohányipar, 1954)
A minőségi dohánytermelés alapfeltételei (Dohányipar, 1955)
Legfontosabb hazai dohányfajtáink fejlődése alatti szárazanyagképzésének és ásványi anyagfelvételének összehasonlító vizsgálata (Kandidátusi értekezés; Budapest, 1956; kivonatosan: MTA Agrártudományi Osztálya Közleményei, 1958)
A dohánytermesztés története. – A dohánynövény (Dimitar Atanaszov: A dohány termesztése. Fordította: Unk János. A magyar kiadást szerkesztette és a kiegészítéseket írta; Budapest, 1959)

Díjai

Aranydiploma (1962)

Jegyzetek

Források

Névpont.hu
http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/tudostarlat/hauser-janos-1891-1964.pdf
http://www.huveta.hu/bitstream/handle/10832/641/HauserJanos.pdf
Keszthelyi életrajzi lexikon Archiválva 2022. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

Halálhír (Népszabadság, 1964. november 1.)
Vezér Amália: Hauser János (Magyar agrártörténeti életrajzok. I. kötet. Szerkesztette: Für Lajos, Pintér János. Budapest, 1987)
Zalai életrajzi kislexikon. (3. javított és bővített kiadás; Zalaegerszeg, 2005)
Hauser János (Biographia. Elhunyt tanáraink és előadóink életrajza. Szerkesztette: Fehér György. 3. átdolgozott és bővített kiadás; Budapest, 2007)
Mészáros M. János: Az állatorvosképzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai (Budapest, 2007)
Biographia, az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. Felelős szerkesztő: Dr. Kovács Gyula, Dr. Fehér György. Budapest, Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1967.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
Magyar agrártörténeti életrajzok. Szerkesztette: Für Lajos, Pintér János. Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1987-1989.
Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X
Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
Zalai életrajzi kislexikon. Szerkesztette: Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
Zalai életrajzi kislexikon. 2. javított, bővített kiadás. Szerkesztette: Bilkei Irén, Kiss Gábor és mások. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1997.
Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerkesztette: Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor és mások. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.