Hatja Buniatisvili a grúziai Batumiban született 1987-ben. Édesanyja hároméves korában kezdte tanítani zongorázni, és olyan gyors ütemben fejlődött, hogy hatéves korában már a Tbiliszi Kamarazenekarral adhatott hangversenyt. A Tbiliszi Központi Zeneiskolában, majd 2004-től a Tbiliszi Állami Konzervatóriumban tanult Tengiz Amiredzsibinél. Ezután 2006-tól Bécsben, Oleg Maisenbergnél, a Zenei és Előadóművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait.
2003-ban elnyerte a kijeviHorowitz zongoraverseny különdíját, és első helyezettje lett a Jelizaveta Leonszkaja ösztöndíjnak, amit fiatal grúz zongoristák számára hirdettek meg. Ezt követően 2005-ben, a 3. Tbiliszi Nemzetközi Zongoraversenyen második lett, majd a 2008-as Arthur Rubinstein Nemzetközi Zongora Mesterversenyen harmadik helyezést ért el, egyúttal elnyerte a legjobb Chopin-előadás díját és a közönségdíjat. 2010-ben Borletti-Buitoni Trust díjat nyert, és bekerült a BBC új generációs művészek sorozatába. 2012-ben a Liszt-CD-je, 2016-ban pedig Kaleidoscope című lemeze Echo Klassik díjat kapott.
A nemzetközi porondra 2010-ben került ki, ettől kezdve koncertezett Európa szinte minden országában, az USA-ban és az ázsiai országokban. Ebben az évben mutatkozott be Budapesten is, a Kocsis Zoltán által vezényelt Concerto Budapest vendégeként adott emlékezetes hangversenyt. Azóta is többször játszott együtt a zenekarral. 2010-ben szerződött le a Sony Classical lemezkiadóval, amely a következő évben adta ki bemutatkozó albumát. Ezen Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára emlékezve Liszt-darabokat játszott, többek között a 3. szerelmi álmokat, az 1. Mephisto-keringőt, szonátákat és prelűdöket. Olyan híres helyszíneken játszott, mint a londoni Wigmore Hall, az amszterdami Concertgebouw, a bécsi Musikverein, 2008-ban pedig a New York-i Carnegie Hallban mutatkozott be. Gyakran játszik kamarahangversenyeken, fellépett például Gidon Kremerrel, Renaud Capuçonnal, vagy éppen nővérével is. Az utóbbi időben zongora mesterkurzusokat is tart.
Hatja Buniatisvili játékát elismeri a kritika, maga pedig közönségkedvencnek számít. Martha Argerich is méltatta tehetségét: „Hatja kivételes tehetségű fiatal zongorista. Lenyűgöznek rendkívüli manuális képességei, természetes muzikalitása, képzelőereje és ragyogó virtuozitása”. 2010-es budapesti koncertjén Rachmaninov 2. zongoraversenyét játszotta, és a Café momus kritikusa, Johanna lelkes hangon számolt be az estéről: „…a mindössze huszonhárom esztendős zongoraművésznő olyasmit művelt ezen az estén, amivel klasszikus zenei koncerten még soha életemben nem találkoztam … csodálatosan zongorázik, elképesztően virtuóz, okosan építi fel a zenei folyamatokat, egyszerűbben szólva született muzsikus”. Egy 2014-es soproni koncertjéről Kling József számolt be: „Khatia Buniatishvili … attraktív külsejével láthatóan sokakat megbabonázott, zongorázása pedig túlmutatott az emberi dimenzión, de nem démoni, hanem éteri irányba.” 2019. novemberi budapesti hangversenye kapcsán Békési Botond, a Pesti Est kritikusa írta: „Khatia Buniatishviliben most sem kellett csalódnunk: rendkívüli fekete ruhakölteményével és színpadi megjelenésével rögtön hatást gyakorolt a közönségre, és a versenymű kezdő akkordjainak dramatizált megszólaltatásával uralni kezdte az estét”. Attraktív megjelenésével él, de nem él vissza. Erről is írt Mácsai János 2014-ben: „Khatia Buniatishvili … megjelenéséről beszélni kell, … ő úgy viseli a ruhakölteményeket, úgy kezeli omlósra belőtt gyönyörű haját, … öntudattal, de sohasem átlépve az ízléshatárt. … Végezetül, nem teljesen mellékesen Khatia Buniatishvili tud zongorázni. Jól. Nagyon virtuózan, erőteljesen, telt hangon.”
2011 óta Párizsban él, 2017-ben megkapta a francia állampolgárságot. Folyékonyan beszél öt nyelven: grúzul, franciául, angolul, németül és oroszul. Nővére, Gvanca is zongorista, együtt is fellépnek kétzongorás, illetve négykezes műsorral.
Egy 2017-ben, a Westdeutscher Rundfunk német tv-csatornának adott interjújában kijelentette, hogy nem fog fellépni Putyin Oroszországában, „mert Vlagyimir Putyin nem tartja tiszteletben az emberi jogokat. Az országomat – Grúziát – elfoglalta…” Éppen ezért „Soha nem fogok játszani Valerij Gergijevvel, … mert elősegíti Putyin politikáját” – mondta még.
Felvételei
Hatja Buniatisvili 2017-ben, Hamburgban
Megjelenés
Cím
Zenekar, karmester
Kiadó
2011
Franz Liszt – Khatia Buniatishvili Liszt Ferenc szólódarabok
Schubert Schubert B-dúr szonáta, négy impromptü, a Ständchen Liszt-féle átirata
Sony Classical
Jegyzetek
↑FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Khatia Buniatishvili című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Khatia Buniatishvili. concertobudapest.hu. Ccerto Budapest (Hozzáférés: 2020. április 22.)
