Lemhényi Hankó János sóbányamérnök és Topler Klára fia. Középiskoláit Kolozsvárt, Budapesten és Lőcsén, egyetemi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. 1877-ben ugyanott tanári képesítést nyert vegytanból és természettanból, mire a dévai állami reáliskola kémiai tanszékére nevezték ki. 1879-ben a kormány kiküldte az ausztriai és németországi kémiai laboratóriumok tanulmányozására. 1885-ben saját kérelmére a budapesti II. kerületi állami főreáliskolához helyezték át, 1907-től az intézmény igazgatója volt. A Magyar Tudományos Akadémia1894. május 4-én választotta levelező tagjai közé. Elsősorban ásványvízelemzéssel foglalkozott, népszerűsítette a természettudományokat, főleg a kémiát. Leghatásosabb vállalkozása az Universum évkönyv volt. 1894-ben „Egy elfelejtett magyar találmány" című, a Természettudományi Közlönyben megjelent írásában felhívta a figyelmet Jedlik Ányos szódavízgyártó készülékére, amelyet napjainkban a hazai szódavízgyártás első gépeként ismerünk. Halálát idült veselob okozta. Felesége Puskás Gizella volt.
Írásai
Cikkei és értekezései a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Műegyetemi Lapok (A Simpson-féle nitrogén meghatározási módnak egy új módosítása, 1878, ugyanez a Berichte der deutsch. chem. Gesellschaft c. munkában, 1879), Külföld (1879: A chemia tudományos értéke), Ellenőr (1879: A berlini iparkiállításból, Reáliskoláink ügyében, Hogy nő a vetés?, 1880: A chemia nálunk, 1882: Egy tű-gyárban), Hunyad (1879: Mit iszunk Déván?, 1883: Minő iskolába küldjük fiainkat?, 1884: Hunyadmegye meleg forrásai), Politikai Ujdonságok (1880: A tápszerek hamisításáról), Fővárosi Lapok (1880: A mérgek használata, A dohányzás eredetéről, A konyha chemiájáról, 1882: A toiletteszerek vegytanából), Természettud. Közlöny (1882: A használatban levő tűzoltó és impregnáló szerekről, 1883: A hidrogén superoxid és alkalmazása, 1885: Az ásványvizek kezelése, 1887: A roburit és melinit, 1888: A titkos szerek chemiájából, Pótfüzet. Az alkaloidok szinthesise), Athenaeum naptára (1882: A kőszén, 1884: Vegytani apróságok, 1885: A gondűzőkről, 1887: Lassú méreg, lassú halál, 1888: Mivel táplálkozunk?), Magyar Polgár (1882: Ásványvizeink ügyében), Akadémiai Értesítő (1882: Glaubersó kivirágzás a szászváros-gyógyi útvonal mentében, 1884: A carbonilszelphid és mercaptan képződéséről, A propyl-butyl-amyldisulpho szénsavas caliumról, Az amyl-disulpho szénsavas kaliumról, 1886: A szénsulphid behatása a kaliumbenzilatra és a fenolkaliumra, Egy új készülék a nitrogén absolut meghatározása, A csonthegyi sósforrások chemiai elemzése, 1887: A carbolsav megvörösödése, A bodoki hideg, savanyú és ásványvizek elemzése, 1888: Néhány új ásványvizelemző készülék ismertetése, A Kolozsmegye ásványvizeiről, 1889: A kérői kénes vizek chemiai elemzése, 1890: A gyertyánligeti kabolyapolyánai vasas savanyúvíz-forrás chemiai elemzése, 1891: A carbolsav megvörösödéséről, a borszéki ásványvizek és a borszéki lápföld chemiai elemzése), a dévai reáliskola Értesítőjében (1883: A dévai hideg sósforrás chemiai elemzése, 1884: Üdülőhelyek Hunyadmegyében), Kolozsvári Közlöny (1883: Fürdőink és ásványvizeink, A dohányról és dohányzásról, 1884: Néhány szó Erdély fürdőiről, 1885: Hunyadmegye bányaipara 1883-ban), Nemzet (1883: Hunyadmegye bányaipara 1882-ben, 1884: A vegytan hazánkban, 1887: Gymnasium, reáliskola), Pesti Napló (1883: A gyújtófa kérdésről), Mathem. és természettud. Értesítő (1884: A carbonylsulfid és merkaptan képződése az ethildiszulfoszénsavsók száraz lepárlásánál, 1885: Az allytdiszulfoszénsavas kaliumról, 1887. A szénsulfid behatása a kalium benzilátra és a fenolkáliumra, 1888: Néhány új ásványvízelemző készülék ismertetése, A karbolsav megvörösödése, Kolozsmegye ásványvizei, A nagyági nagyágit és sylvanit chemiai elemzése), Vegytani Lapok (1884: A propil-, butil-, amildiszulfoszénsavas kalium), Közgazdasági Értesítő (1884: Jelentés az ásványvizek kezeléséről), Egyetértés (1884: A chemia az új reáliskolai tantervben), Budapesti Hirlap (1885: A torjai Büdösbarlang, Hivatalos vegykonyhák, Mehanikai tanműhely, 1887: Mit mond a chemikus a szépítőszerekről?, A robbanó anyagokról, 1888: A magyar fürdők és ásványvizek), Szabadelvű Naptár (1885: Az erdélyrészi fürdőkről és ásványvizekről), a budapesti II. ker. áll. főreáliskola Értesítőjében (1886: A vegytani gyakorlatok szerepe a reáliskolai oktatásban), Budapesti Szemle (1887-89. könyvism. 1898: Az agyagiparról), Gyógyszerészi Közlöny (1888: Néhány és hygienikus szempontból fontos gáznak és gőznek hatása az egészségre, Lassú méreg-e a réz?), Erdély (1893: Az erdélyrészi ásványvizek kezelése és kiállítása, A tordai sósfürdőről, Erdély ásványvizei, mit igyunk járványok idején, 1894: Milyen ásványvizet igyunk?, Egy kincs a székelyek földjén, A korondi fürdő)
Munkái
Magyarország fürdői és ásványvizei
A Dithio-aethyl-szénsav-sók (Xanthogensavsók) száraz lepárlási terményeiről. Tudori értekezés. Kolozsvár, 1877
Magyarország fürdői és ásványvizei. Tájékoztató a fürdők, gyógyítóhelyek és ásványvizek megválasztásánál. Toldi Lajos Könyvkereskedő Bizománya, Budapest, 1905
.jpg)
