PROFILPELAJAR.COM

	Hanaoka Szeisú
	Hanaoka Szeisú, 19. századi orvos
Született	1760.október 23.; Hirajama, Vakajama prefektúra, Japán
Elhunyt	1835. november 21. (75 évesen); Japán
Állampolgársága	japán
Nemzetisége	japán
Foglalkozása	orvos
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hanaoka Szeisú témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Hanaoka Szeisú (華岡青洲, Hepburn: Hanaoka Seishū; Hirajama, Vakajama prefektúra, 1760. október 23. – 1835. november 21.) Edo-kori japán orvos volt, aki ismerte a kínai gyógyfüveket, illetve kitanulta a nyugati orvosi technikákat egy orvosi könyvön, a rangakun keresztül, melybe holland és más, nyugati módszereket jegyeztek fel. Ő volt az első orvos a világon, aki általános érzéstelenítést alkalmazott a betegein.

Története

Kiotóban tanult orvoslást, majd Vakajama prefektúrában helyezkedett el, közel Oszakához. Tanulmányai során a hagyományos japán orvoslást, illetve az európai orvoslást is megismerte. Mivel ebben az időszakban zárt volt az ország a Tokugava-sógunátus által, Hanaoka és a többi orvos korlátozott mennyiségben juthatott hozzá a nyugati orvosi könyvekhez.

Hanaoka népszerű volt technikája miatt melyben keverte a holland és a japán elemeket, valamint ő mutatta be és terjesztette el a modern műtéti technikákat Japánban.^[2] Sikeresen végzett hólyagkő, vízsérv és végbélsipoly műtéteket, volt hogy plasztikai műtéteket is vállalt. Ő volt a világon az első orvos aki általános érzéstelenítést alkalmazott betegen, illetve ő volt az aki abban az időben képes volt mellrákot és szájrákot műteni, üszkös csontot eltávolítani és végtagokat amputálni.^[2]

Hua Tuo és a mafeiszan

Hua Tuo (華佗; i.sz. 140-208 körül) kínai orvos volt a 2. századi Kínában. A Hou Han su és a Három királyság története szerint Hua Tuo általános érzéstelenítést használt betegein beavatkozásai alatt egy általa kifejlesztett formulával, melyben bort és bizonyos gyógynövények kivonatait keverte össze. A kivonatot mafeiszannak nevezte el, a ma (麻, jelentése kannabisz, kender), fei (沸, jelentése forralni) és a szan (散, jelentése feltörni, por alapú gyógyszer) szavakból.^[3] Források alapján ezt a keveréket használta számos, fontos műtétjéhez, úgy mint üszkös belső szervek eltávolítása.^[3]^[4]^[5] Műtét előtt a beteggel megitatta a keveréket amely egyfajta ájultságot, öntudatlanságot illetve bénultságot okozott.^[3]

A keverék pontos tartalmát nem ismerjük, mivel halála előtt elégette az ezt tartalmazó kéziratot minden más, tudását tartalmazó kéziratával együtt.^[6] A por összetétele sem a Három királyság történetében, sem a Hou Han su-ban nincs említve, tekintve, hogy a konfuciánus Kínában a műtétet, mint gyógyítást testcsonkításként kezelték. Emiatt Hua Tuo halála után senki más nem végzett műtétet az ősi Kínában.^[3]

Sinológusok és tudósok máig próbálják kitalálni a por összetevőit, úgy gondolják a keverék a következő összetevőkből állhatott:^[3]^[6]^[7]^[8]

bai cse (Angyalgyökér)
cao vu (Sisakvirág)
csuan hsziung (Kínai medvegyökér)
dong csüai (Kínai angyalgyökér)
vu tou (Őszi sisakvirág)
jang csin hua (Csattanó maszlag)
ja pu lu (Közönséges mandragóra)
Jázmin gyökér
Havasszépe

Egyesek úgy gondolják, a keverék hasist^[4] vagy ópiumot^[9] is tartalmazott. Victor H. Mair szerint maga a mafei a morfium szó átirata.^[10] Néhány szerző véleménye alapján Hua Tuo akupunktúrát használt fájdalomcsillapításra, a keveréknek pedig vagy nincs köze hozzá, vagy csupán kiegészítőként alkalmazta műtétei során.^[11] Több orvos megpróbálta elkészíteni a gyógyfüvekből álló port, de egyszer sem jártak sikerrel, a szer hatástalan volt.^[10]^[12]

Cúszenszan létrejötte

Miután Hanaoka tudomást szerzett a keverék létezéséről, egy kérés alapján hozzálátott egy olyan formula elkészítéséhez, mely a mafeisanhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik.^[13] A kutatásban önkéntesen részt vett az orvos felesége is, azonban a mellékhatások következtében elvesztette látását. Több év kutatás és kísérletezés után létrehozott egy keveréket, melyet cúszenszánnak (Hepburn: tsūsensan; vagy más néven mafucu-szan; Hepburn: Mafutsu-san) nevezett el. Ez is, mint a Hua Tuo által készített por, különböző gyógynövények keverékét tartalmazta, melyek a következők:^[14]^[15]^[16]

8 rész Csattanó maszlag
2 rész Angyalgyökér
2 rész Sisakvirág
2 rész Japán kontyvirág
2 rész Kínai medvegyökér
2 rész Kínai angyalgyökér
2 rész Kobraliliom

Vélhetően a keveréket pasztává őrölte, vízben felforralta, majd italként adta be a betegeinek. 2-4 óra után a betegek nem éreztek fájdalmat, majd öntudatlanságba kerültek. A szer mennyiségétől függően 6-24 órán keresztül voltak ájult állapotban. A cúszenszan aktív összetevői a szkopolamin, hioszciamin, atropin, akontin és az angelikotoxin. Megfelelő mennyiség bevitele után általános érzéstelenítést és a vázizomzat bénulását okozza.^[16]

Sútei Nakagava(Hepburn: Shutei Nakagawa; 1773 – 1850), Hanaoka közeli barátja 1796-ban írt egy értekezést Majaku-ko (jelentése: narkotikus por; Hepburn: Mayaku-ko) címmel. Habár az eredeti irat 1867-ben egy tűzvészben megsemmisült, Hanaoka érzéstelenítés területén elért kutatásairól és eredményeiről számolt be.^[17]

A cúszenszan mint érzéstelenítő

A szert tökéletesítése után Hanaoka egyből elkezdte használni betegein. Kan Aija (藍屋勘; Hepburn: Kan Aiya), egy 60 éves asszony az utolsó élő ember volt családjából, mivel mindenkivel mellrák végzett. 1804. október 13-án az orvos részleges masztektómiát hajtott végre az asszonyon a cúszenszan segítségével. Ez a műtét tekinthető az egyik első beavatkozásnak, melynél általános érzéstelenítést alkalmaztak.^[13]^[15]^[18]^[19] Közel negyven év kellett ahhoz, hogy Crawford Long, georgiai orvos is használjon érzéstelenítőt.^[20]

Hanaoka sikere hamarosan ismert lett, egész Japánból érkeztek betegek hozzá. 1835-ös halála előtt több, mint 150 mellrák műtétet hajtott végre.^[13]^[19]^[21]^[22] Ezen kívül rengeteg embert tanított és sebészeti eszközöket is készített. Sebészeti technikája Hanaoka-módszerként terjedt el.^[13]

Orvosi feljegyzések

Fontos megjegyezni, ezek nem nyomtatott könyvek, hanem japán szokásokhoz híven kézzel írt iratok. Diákjai szintén írtak róla szövegeket, később az orvos saját publikációit saját felhasználásra lemásolták.^[2]

1805: Nyuigan csiken-roku (Nyuigan chiken-roku): egykötetes irat, melyben első melldaganat műtéséről ír
1805: Nyugan szaidzsó sudzsucu-zu (Nyugan saijo shujutsu-zu): ugyanaz a funkciója, mint az első könyvének
1809: Nyuigan zufu (Nyuigan zufu): képekkel illusztrált tekercs, mely mellrákot is tartalmazott
1820: Geka tekijió (Geka tekiyio): egykötetes szöveg
1838: Hanaoka-ke csiken zumaki (Hanaoka-ke chiken zumaki): képes tekercs, mely 86 különböző esetet illusztrált, beleértve fibrómák sebészeti kivágását valamint a nemi szervek elefantiázisát
Dátum ismeretlen: Hanaoka-si csidzsicu zusiki (Hanaoka-shi chijitsu zushiki): képeskönyv, amely fitymaszűkület, ízületi gyulladás, elhalás, hátsó orrnyílás veleszületett elzáródása, illetve aranyér felismerését és kezelését mutatja be
Dátum ismeretlen: Szeisúidan (Seishuiidan): leírás Hanaoka orvosi és műtéti tapasztalatairól
Dátum ismeretlen: Joka hoszen (Yoka hosen); Joka sinso (Yoka shinsho): egykötetes, műtétről szóló könyvek
Dátum ismeretlen: Joka szagen (Yoka sagen): kétkötetes, műtétről szóló könyv

Hanaoka orvosi tanításai további nyolc könyvben is fennmaradtak, keletkezési dátumaik illetve szerzőik ismeretlenek:

Soka sinso (Shoka shinsho)
Soka szagen (Shoka sagen)
Kinszo jodzsucu (Kinso yojutsu)
Kinszo kudzsu (Kinso kuju)
Geka csakujo (Geka chakuyo)
Csoszo benmej (Choso benmei)
Nyuiganben (Nyuiganben)
Koho benran (Koho benran)

Halála után

Habár Hanaoka diákjai sokat tanultak tőle, ez nem volt hatással az általános érzéstelenítés elterjedésére a világon. A Tokugava-sógunátus 1854-ig megtiltotta, hogy publikálják eredményeit, csupán a tilalom feloldása után volt erre lehetőség. Ekkorra azonban már elterjedtek más módszerek, melyeket amerikai és európai tudósok, valamint orvosok fejlesztettek ki. A Japán Aneszteziológusok Társasága(Japan Society of Anesthesiologists) Hanaoka tiszteletére a csattanó maszlagot tervezte bele a logójába.

Hanaoka házát, mely szülőfalujában Naga-cso-ban(Kinokava, Vakajama) található, máig fenntartják mint kiállítási terület. Számos kiállítás megtalálható mind japán, mind angol nyelven. A ház szomszédságában egy ápolói főiskola található, emellett rengeteg orvos, nővér és ápoló teszi tiszteletét Hanaoka Szeisú munkássága előtt.

Médiában

Arijosi Szavako (有吉佐和子; Hepburn: Ariyoshi Sawako) japán írónő A Doktor Felesége (angol: The Doctor’s Wife, japán: 華岡青洲の妻) címmel írt regényt Hanaoka életéről, melybe kitalált konfliktust is beleszőtt a doktor anyjával és feleségével. A regényt Maszumura Jaszuzo (増村保造; Hepburn: Masumura Yasuzo) rendezésével 1967-ben megfilmesítették Szeisú Hanaoka Felesége (華岡青洲の妻; Hepburn: Hanaoka Seishu no tsuma) címmel.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

↑ Izuo, Masaru (2004. november 1.). „Medical history: Seishu hanaoka and his success in breast cancer surgery under general anesthesia two hundred years ago” (angol nyelven). Breast Cancer 11 (4), 319–324. o. DOI:10.1007/BF02968037. ISSN 1340-6868.
↑ ^a ^b ^c Mestler GE (1956). „A galaxy of old Japanese medical books with miscellaneous notes on early medicine in Japan. Part III.: urology, syphilology and dermatology; surgery and pathology”. Bull Med Libr Assoc 44 (2), 125–59. o. PMID 13304528. PMC 199999.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Chu NS (2004). „Legendary Hwa Tuo's surgery under general anesthesia in the second century China” (chinese nyelven). Acta Neurol Taiwan 13 (4), 211–6. o. [2012. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 1028-768X. PMID 15666698. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
↑ ^a ^b Giles HA. A Chinese Biographical Dictionary. London: Bernard Quaritch, 323–4, 762–3. o. (1898). Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 14. „If a disease seemed beyond the reach of needles and cautery, he operated, giving his patients a dose of hashish which rendered them unconscious.”
↑ Giles L (transl.).szerk.: Cranmer-Byng JL: A Gallery of Chinese immortals: selected biographies, translated from Chinese sources by Lionel Giles (Wisdom of the East series), 1, London: John Murray (1948). Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 14. „The well-attested fact that Hua T'o made use of an anaesthetic for surgical operations over 1,600 years before Sir James Simpson certainly places him to our eyes on a pinnacle of fame....”
↑ ^a ^b Chen J (2008). „A Brief Biography of Hua Tuo”. Acupuncture Today 9 (8). ISSN 1526-7784. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
↑ szerk.: Ping C: Well-known medical scientists: Hua Tuo, History and Development of Traditional Chinese Medicine. Beijing: Science Press, 88–93. o. (1999). ISBN 7-03-006567-0. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 13.
↑ Fu LK (2002). „Hua Tuo, the Chinese god of surgery”. J Med Biogr 10 (3), 160–6. o. [2009. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1177/096777200201000310. PMID 12114950. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
↑ Huang Ti Nei Ching Su Wen: The Yellow Emperor's Classic of Internal Medicine, Translated by Ilza Veith, Berkeley, Los Angeles: University of California Press (1972). ISBN 0-520-02158-4
↑ ^a ^b Ch'en S.szerk.: Mair VH: The Biography of Hua-t'o from the History of the Three Kingdoms, The shorter Columbia anthology of traditional Chinese literature. New York: Columbia University Press, 441–9. o. (2000). ISBN 0-231-11998-4. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 13.
↑ Acupuncture and major surgery, Celestial lancets: a history and rationale of acupuncture and moxa. London: RoutledgeCurzon, 218–30. o. (2002). ISBN 0-7007-1458-8. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 13.
↑ Wai FK (2004). „On Hua Tuo's Position in the History of Chinese Medicine”. The American Journal of Chinese Medicine 32 (2), 313–20. o. DOI:10.1142/S0192415X04001965. PMID 15315268. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
↑ ^a ^b ^c ^d Izuo M (2004). „Medical history: Seishū Hanaoka and his success in breast cancer surgery under general anesthesia two hundred years ago”. Breast Cancer 11 (4), 319–24. o. DOI:10.1007/BF02968037. PMID 15604985. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.) ^{[halott link]}
↑ Ogata T (1973). „Seishu Hanaoka and his anaesthesiology and surgery”. Anaesthesia 28 (6), 645–52. o. DOI:10.1111/j.1365-2044.1973.tb00549.x. PMID 4586362.
↑ ^a ^b Hyodo M. Doctor S. Hanaoka, the world's-first success in providing general anesthesia, The Pain Clinic IV: proceedings of the fourth international symposium. Utrecht, Netherlands: VSP, 3–12. o. (1992). ISBN 90-6764-147-2. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 13.
↑ ^a ^b van D. JH: Chosen-asagao and the recipe for Hanaoka’s anesthetic 'tsusensan'. BLTC Research, 2010. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
↑ Matsuki A (1999). „A bibliographical study on Shutei Nakagawa's "Mayaku-ko" (a collection of anesthetics and analgesics)--a comparism of four manuscripts” (japanese nyelven). Nihon Ishigaku Zasshi (Journal of the Japanese Society for Medical History) 45 (4), 585–99. o. [2012. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0549-3323. PMID 11624281. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
↑ Perrin, N. Giving up the gun: Japan's reversion to the sword, 1543-1879. Boston: David R. Godine, 86. o. (1979). ISBN 0-87923-773-2. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 13.
↑ ^a ^b Matsuki A (2000). „New studies on the history of anesthesiology--a new study on Seishū Hanaoka's "Nyugan Ckiken Roku" (a surgical experience with breast cancer)”. Masui: the Japanese Journal of Anesthesiology 49 (9), 1038–43. o. [2016. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0021-4892. PMID 11025965. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
↑ Long CW (1849). „An account of the first use of Sulphuric Ether by Inhalation as an Anaesthetic in Surgical Operations”. Southern Medical and Surgical Journal 5, 705–13. o. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
↑ Tominaga T (1994). „Presidential address: Newly established Japanese breast cancer society and the future”. Breast Cancer 1 (2), 69–78. o. DOI:10.1007/BF02967035. PMID 11091513. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.) ^{[halott link]}
↑ Matsuki A (2002). „A Study on Seishu Hanaoka's Nyugan Seimei Roku (Scroll of Diseases): A Name List of Breast Cancer Patients” (japanese nyelven). Nihon Ishigaku Zasshi (Journal of the Japanese Society for Medical History) 48 (1), 53–65. o. [2012. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. ISSN 0549-3323. PMID 12152628. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hanaoka Seishū című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.