Az iskoláit Budapesten, majd Veszprémben végezte, 1928-ban plakátrajzoló és reklámfilmkészítő lett. Illusztrált Az Est lapoknak, majd 1929-től egy évet töltött rajzolóként Párizsban. Hazajövetele után Bortnyik Sándornak a Bauhaus szellemében működtetett iskolájában asszisztensként megismerte a rajzfilmkészítést is. Együtt dolgozott Berény Róberttel, az első közös munkájuk Bortnyik betűinek modernizálása. Amikor Victor VasarelyPárizsba ment, ő foglalhatta el a státusát. 1934-ben filmstúdiót alapított Macskássy Gyulával és Kassowitz Félixszel (Coloriton Stúdió). A Hunnia Filmgyár megrendelésére naponta készítettek egy reklámfilmet. 1936-ban Angliába hívták, ahol az új technikát felhasználva már színes rajzfilmeket rendezett. Feleségével, Joy Batchelorral 1940-ben megalapította a világhírűvé vált Halas and Batchelor rajzfilmvállalatot. 1939–1945 között 60 filmet készített a brit Tájékoztatásügyi és a Honvédelmi Minisztériumnak, köztük számos antifasiszta témájút. Később a megrendelői között volt a Shell és a BP cég is, amik számára termékismertetők, reklám- és oktatófilmek készültek.
Általánosan ismertté George Orwell azonos című regényéből készített, Állatfarm (1954) című[8] filmjével vált, amely az első egész estés animációs film volt Angliában. Ezt a munkát tekintik az angol rajzfilm kiindulópontjának. Emellett az ő nevéhez fűződik az első sztereó rajzfilm (A bagoly és a cica, 1953) és az első bábfilm (Szobor a hajó orrán, 1953) is. A bűvös vászon (1951) című munkája az addig hozzáférhetetlen amerikai piacot is meghódította, és attól kezdve megindulhatott az export a tengerentúlra.
Tíz évig volt a Nemzetközi Animációs Film Szövetség (ASIFA) elnöke, majd egészen 1995-ben bekövetkezett haláláig a díszelnöke.
Elméleti, szakírói munkássága is igen jelentős. 12 könyvet írt az animációról, rálátása a világ filmes fejlődésére szinte egyedülálló volt.
