Ez a szócikk a történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Halász Miklós (egyértelműsítő lap).

Halász Miklós (1918-ig: Fischer Miklós) (Nicholas Halasz) (Rozsnyó, 1895. december 12. – New York, 1985. július 26.) ügyvéd, újságíró, író, történész. Szenes Piroska (1897–1972) írónő férje.

Pozsonyban és Pesten jogot tanult. Az első világháborúban (1914–1918) harcolt, majd jogi doktorátust szerzett. A forradalmak bukása után Besztercebányán telepedett le. Baloldali csehszlovák lapok tudósítójaként Párizsban, Berlinben és Stockholmban dolgozott; majd hosszabb ideig Besztercebányán folytatott ügyvédi gyakorlatot, és történelmi tanulmányokkal foglalkozott. 1937-től Párizsban Károlyi Mihály és Bölöni György köréhez tartozott. 1938-tól Franciaországban élt. 1939-ben Spanyolországban lakott. 1940-ben Portugáliában tartózkodott. 1941-ben Jászi Oszkár segítségével Madridon és Lisszabonon keresztül kijutott az USA-ba, ahol bekapcsolódott a Demokratikus Magyarok Amerikai Szövetségének munkájába, és lapjuknak, a Harcnak, majd a Magyar Forumnak lett az egyik legaktívabb szervezője és munkatársa. A háború után az elsők közt látogatott haza még 1945-ben. 1956 után is többször hazalátogatott.

Különféle baloldali mozgalmakban vett részt. Eljárt a Szabó Ervin körül szerveződött anarcho-szindikalista összejövetelekre, részt vett a Galilei-kör és a Társadalomtudományi Társaság munkájában. Tagja volt a Katonatanácsnak. Rendszeresen írt a budapesti Századunkba is. New Yorkban a New School nevű szociológiai főiskolán és a Columbia Egyetemen adott elő. Történelmi életrajzokat írt, többek közt Alfred Nobelről és Rooseveltről. Befejezte Dreyfus-könyvét is, melyet több nyelvre lefordítottak. Sokat foglalkoztatta állandó témája, Kelet-Európa a háború után. Élete utolsó 10 évében a terrorizmus gyökereit és történetét kutatta. Elkezdte írni önéletrajzát is, de csak néhány életrajzi novellával készült el. A progresszív magyar emigráció úgyszólván minden tagjával, többek közt a Polányi családdal s Bartók Bélával is kapcsolatban állt.

Szülei: Fischer Mór és Ferderber Róza voltak. 1927. október 30-án, Budapesten házasságot kötött Szenes Piroska (1897–1972) írónővel.^[4]

• Csehszlovákia, 1918-1938 (Budapest, 1938)
• Dreyfus kapitány. Egy tömeghisztéria története (Capitain Dreyfus. The story of a mass hysteria, New York, 1955, Budapest, 1967, 1980)
• Roosevelt Through Foreign Eyes (Princeton, 1959)
• In the Shadow of Russia. Eastern Europe in the Postavar World (New York, 1959)
• Nóbel. A Biography of Alfred Nobel (New York, 1961)
• The Rattling Chains. Slave Unrest and Revolt in the Antebellum South (New York, 1966)
• Szabó Ervin elnököl (Budapest, 1968)
• Tiszta szívű gyilkosok (Budapest, 1972)

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Szlovákiai Magyar Adatbank
• Múlt-kor
• Kortárs magyar írók
• Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia
• https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_PIMU_037/?pg=144&layout=s
• A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995. Főszerkesztő: Fónod Zoltán. Pozsony, Madách-Posonium, 1997.

• Vezér Erzsébet: Szabó Ervin utolsó tanítványa (Élet és Irodalom, 1985. 32.)
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992; 5. bővített javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
• Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X  
• Amerikai magyarok arcképcsarnoka. Főszerkesztő: Tanka László. Szerkesztő: Balás Róbert. Budapest, Médiamix Kiadó. 2003
• Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja, Méry Ratio, 1999. (Gömör-kishonti téka)
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
• Ablonczy Balázs (2008). „A csehszlovák minta (A masaryki demokrácia és szimpatizánsai a két világháború közötti Magyarországon” (PDF). Valóság LI. (07), 68-77. o. ISSN 0324-7228. (Hozzáférés: 2023. június 4.)