Ez a szócikk a pedagógusról és művészettörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Hajdú János (egyértelműsítő lap).

Hajdu János, 1916-ig Hechtl János^[1] (Budapest, 1892. november 11. – Budapest, 1959. június 2.)^[2][3] magyar pedagógus, művelődéstörténész.

Hechtl János lakatos és Walz Etelka (1864–1930) fia. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1916-ban tanári, később bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1916 és 1923 között a Kölcsey Gimnáziumban, 1923–24-ben a Kemény Zsigmond Gimnáziumban, majd 1943-ig a Szent István Gimnáziumban tanított. 1943-ban igazgatói címet kapott. A budapesti Tankerületi Főigazgatóság előadója lett, s 1945-ben megbízták a Szent István Gimnázium igazgatóságával. Ezután az Országos Neveléstudományi Intézet munkatársa, majd a budapesti óvónőképző pedagógia tanára lett. 1945-től a Magyar Pedagógiai Társaságnak főtitkára volt. Éveken át volt a Tanáregyesületi Közlöny szerkesztője, dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia szótári bizottságában is. Ezen kívül 19. századi neveléstörténettel is foglalkozott.

Felesége Thuránszky Lenke volt, Thuránszky Tádé és Balogh Ilona lánya, akit 1919. április 22-én Budapesten, a Ferencvárosban vett nőül.^[4]

A Rákospalotai temetőben nyugszik.

• Az irodalmi oktatás Herbart pedagógiájában (Budapest, 1918)
• Eötvös József báró első minisztersége (Budapest, 1933)
• A nevelés gondolata Eötvös József báró költészetében (Budapest, 1936)
• Élő idegen nyelvek a középiskolában (Magyar Pedagógia, 1938)
• Az új középiskola (Magyar Pedagógia, 1939)
• Az osztrák vallás- és közoktatásügyi minisztérium szervezetének kialakulása a Bach-korszakban (Tanulmányok a magyar nevelés történetéből, Budapest, 1957)

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.