Haan Lajos

Haan Lajos
Született1818. augusztus 13.
Sámsonháza
Elhunyt1891. augusztus 12. (72 évesen)
Békéscsaba
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatörténetíró, evangélikus lelkész
SírhelyeBékéscsaba
A Wikimédia Commons tartalmaz Haan Lajos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Haan Lajos sírja Békéscsabán, a Kastélyi temetőben
Mellszobra Békéscsabán
Emléktáblája békéscsabai lakóházán

Haan Lajos (szlovákul Ľudovít Haan) (Sámsonháza, 1818. augusztus 13. – Békéscsaba, 1891. augusztus 12.) evangélikus lelkész, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Haan Antal festőművész bátyja.

Életpályája

Sámsonházán (Nógrád vármegye) született, ahol atyja, Haan János evangélikus lelkész volt. Egy hónapos korában, 1818. szeptember 12-én a család Békéscsabára költözött, mert apja itt kapott lelkészi állást. Közép- és felső iskoláit Mezőberényben és Eperjesen végezte, 1841-1842-ben külföldi egyetemeken (Jenában, Gothában, Berlinben) tanult teológiát. 1842 őszén Selmecbányára hívták lelkésznek és tanárnak. 1848-ban Nagylakon lett lelkész. Mint nemzetőr vett részt a szabadságharcban. 1855-ben Békéscsabán lett lelkész. Később megválasztották Haan Lajost a bányai evangélikus egyházkerület főjegyzőjének. Jelentős egyháztörténeti műveket írt. 1877-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.

Békéscsabán halt meg, sírja a Kastélyi evangélikus temetőben található. Vele közös sírban nyugszik második felesége is. Sírjának közelében van a Haan család néhány további tagjának, köztük apjának, illetve első feleségének a nyughelye is.

Főbb művei

  • Békés-Csaba mezővárosa hajdani és mostani állapotjáról, Nagyvárad, 1845
  • Időszaki tábla a magyar protestáns egyház történetéhez, Pest, 1859 vagy 1860
  • Időszaki tábla Magyarország történelméhez, Pest, 1866
  • Békés vármegye hajdana I–II., Pest, 1870–1877
  • Bél Mátyás, Budapest, 1879 REAL-EOD
  • Ó- és Uj-Nagylaknak történetei, 1855
  • Jena hungarica, sive memoria hungarorum a tribus proximis saeculis acad. jenensi ad scriptorum, Gyula, 1858
  • Dürer Albert családi nevéről, 1878
  • Énekes könyv ágostai hitvallású hivek számára, Pest 1870
  • Énekes könyv a békés-csabai evangélikus egyház használatára, Arad 1860
  • A keresztény egyház történetei, Pest, 1866
  • Békés-csaba. A város története a kezdetektől a XIX. század harmadik harmadáig, Békéscsaba, Békés Megyei Közgyűlés Önkormányzati Hivatala, 1991. ISBN 963-04-1255-1
  • Hazai evangélikus papokról, tanárokról, tanítókról szóló anekdoták; összeáll., szerk. Bakay Péter; Békéscsabai Evangélikus Egyházközség, Békéscsaba, 2015 (Evangélikus kéziratok)
  • "aki tót pap létére is magyar író". Haan Lajos levelei és visszaemlékezései; szerk. Demmel József, Katona Csaba; Výskumný ústav Slovákov v Maďarsku–MTA BTK TTI, Békéscsaba–Budapest, 2017 (Kor/ridor könyvek)
  • szerkesztette a magyarországi evangélikus egyház egyetemes névtárát

Emlékezete

  • A békéscsabai szoborsétányon 1970-ben avatták fel mellszobrát (Kiss Kovács Gyula alkotása).
  • A békéscsabai evangélikus nagytemplomban vörösmárvány tábla őrzi emlékét.
  • Békéscsabán magyar és szlovák nyelvű emléktábla van a házon, ahol lelkészként lakott és alkotott.
  • Szintén a megyeszékhelyen utca és tér viseli nevét.
  • A róla elnevezett utcában, a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium bejáratánál magyar nyelvű tábla emlékezik meg Haan Lajosról.

Források

Kapcsolódó szócikkek