Gyenes Antal

Gyenes Antal
Született1920. október 30.
Mezőtúr[1]
Elhunyt1996. január 17. (75 évesen)
Keszthely
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztsége
  • egyetemi tanár
  • magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1947. augusztus 31.)
  • Magyarország begyűjtési minisztere (1956. október 26. – 1956. december 31.)
  • az MSZMP KB tagja (1956. november 10. – 1957. június 22.)
Iskolái
SírhelyeFarkasréti temető (1-2-360)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Gyenes Antal (Mezőtúr, 1920. október 30.Keszthely, 1996. január 18.) magyar hírlapíró, agrárközgazdász, országgyűlési képviselő, politikus, egyetemi tanár. A közgazdaság-tudományok kandidátusa (1962).

Életpályája

1938-ban érettségizett a Mezőtúri Református Főgimnáziumban. 1939-ben beiratkozott a József Nádor Műszaki Egyetemre. 1938–1941 között párhuzamosan a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szociológiát és néprajzot is tanult. 1941-től tagja volt a kommunista pártnak. 1943-ban a Szabad Szó levelezési rovatát vezette. 1943. szeptember 11-én letartóztatták, a soroksári nyomozótáborba hurcolták, december 4-én vádemelés nélkül szabadon bocsátották. 1944-ben a KISZ főtitkára lett. 1945-től a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség sajtóosztályát vezette. 1945–1947 között nemzetgyűlési képviselő is volt. 1945–1947 között a Szabad Föld hetilap felelős szerkesztője volt. 1946–1948 között a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének elnöke, 1948–1949 között főtitkára volt. 1948-ban – a tíz évvel korábban megkezdett tanulmányait befejezve – közgazdász diplomát szerzett. 1949-ben a Rajk-per miatt elvesztette állását, így marósként dolgozott két évig a Láng Gépgyárban. 1951–1954 között a Magyar Agrártudományi Egyetem Agrárgazdasági Tanszékén Nagy Imre egyetemi adjunktusa volt. 1954–1956 között a Társadalmi Szemle rovatvezetője volt. 1956. október 27. és 1956. november 1. között az első Nagy Imre-kormány begyűjtési minisztere volt. 1956. október 31-i miniszteri nyilatkozatában bejelentette a kötelező beszolgáltatás és a minisztérium felszámolását. 1956. november 7. és 1957. június 22. között az MSZMP IKB tagja volt. 1957–1965 között a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa volt. 1966–1968 között a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa volt. 1968–1984 között a Szövetkezeti Kutatóintézet igazgatója volt. 1973–1976 között a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Bizottságának és az MTA–TMB Szociológiai és Demográfiai Szakbizottságának tagja volt. 1989-ben csatlakozott a Magyar Szocialista Párthoz.

Fontos szerepet játszott a földreform megvalósításában. Rövid ideig osztálytanácsos volt a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban.

Családja

Szülei: Gyenes Antal és Kiss Margit (1895–1961)[4] voltak. Első felesége Makó Erzsébet (1922-?) volt. Három gyermekük született: ifj. Gyenes Antal (1946–1986) szociológus, kandidátus, Gyenes Zsuzsanna (1950–) vállalkozó és Gyenes János (1953–2008) biológus. Második felesége Bazsik Renáta orvos, radiológus volt.

Művei

  • Nagy Imre: Agrárproblémák (Társadalmi Szemle, 1946. 7.)
  • A munkásosztály és a parasztság alapvető érdekeinek azonosságáról és a köztük lévő ellentét jellegéről (Propagandista, 1954)
  • Az anyagi érdekeltség elve és alkalmazásának néhány problémája mezőgazdaságunkban (Társadalmi Szemle, 1954. 5.)
  • Nagy Imre: Egy évtized. Válogatott beszédek és írások (Közgazdasági Szemle, 1954. 2.)
  • Mezőgazdaságunk szocialista fejlődésének néhány kérdéséről (Társadalmi Szemle, 1955. 2-3.)
  • Az egyszerűbb szövetkezeti formák szerepe termelőszövetkezeti mozgalmunkban (Társadalmi Szemle, 1956. 9.)
  • A szövetkezeti intézmények, s szerepük a különböző gazdasági rendszerekben, különösen pedig a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet gazdaságában (Budapest, 1961)
  • A szövetkezeti intézmények társadalmi-gazdasági természetéről (Közgazdasági Szemle, 1962. 11.)
  • „Munkások” és „parasztok” a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben (Valóság, 1968)
  • A szövetkezés, szövetkezetek a szocializmusban. Országos Kisipari Szövetség–Szövetkezeti Kutató Intézet (Budapest, 1971) (Kisipari szövetkezetek kiskönyvtára)
  • A szövetkezeti kutatás helyzete és feladatai Magyarországon (A Szövetkezeti Kutató Intézet Évkönyve, 1971)
  • Erdei Ferenc: Város és vidéke (Társadalmi Szemle, 1971. 7.)
  • A szövetkezeti vezetés néhány kérdéséről (Társadalmi Szemle, 1973. 5.)
  • Szövetkezeti vezetés és demokrácia (Vezetés, 1973)
  • Szövetkezetpolitikai, szövetkezeti ismeretek. MÉM Mérnök- és Vezető-továbbképző Intézet (Budapest, 1974)
  • A szocialista tulajdon kérdéséhez (A Szövetkezeti Kutató Intézet Évkönyve, 1975)
  • A termelőerők és a termelési viszonyok összhangja a termelőszövetkezetekben (Közgazdasági Szemle, 1975. 3.)
  • Az állam és a szövetkezeti szocialista tulajdon néhány kérdéséről (Közgazdasági Szemle, 1976. 7-8.)
  • A B.-i mezőgazdasági termelőszövetkezet. I–II. kötet. Szövetkezeti Kutatóintézet (Budapest, 1977)
  • Sej, a mi lobogónkat fényes szelek fújják… népi kollégiumok. 1939–1949. (Szerkesztő többekkel; Budapest, 1977)
  • Néhány gondolat a gazdasági demokráciáról (Közgazdasági Szemle, 1979. 1.)
  • A fényes szelek nemzedéke. I–II. kötet. A népi kollégiumok. 1939–1949. (Budapest, 1980)

Díjai

Jegyzetek

Források

További információk

  • Halálhír (Népszabadság, 1996. jan. 20.)
  • Gyenes Antal (Közgazdasági Szemle, 1996)
  • Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. (Szekszárd, 1994)
  • Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig (Mezőtúr, 1999)
  • Az 1945. nov. 29-re összehívott Országgyűlés almanachja. Főszerk. Vida István. (Bp., 1998)
  • Bölöny József: Magyarország kormányai. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
  • Zalai életrajzi lexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8