Győry István

Nem tévesztendő össze a következővel: Nagy Győry István.
Győry István
Született1861. július 15.[1]
Debrecen
Elhunyt1954. június 27. (92 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (1892–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Győry István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Győry István (Debrecen, 1861. július 15. – Budapest,[3] 1954. június 27.[4]) magyar gyógyszerész, a kémiai tudományok kandidátusa (1953), a kertészeti technológia hazai megteremtője.

Életpályája

Szülei Győri Ferenc iparos és Oláh Zsuzsanna (1822-1896)[5] voltak.[6] Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. 1882-ben beíratkozott a budapesti egyetemre, s 1884 őszén Lengyel Béla egyetemi tanár vezetésével az ásványvízelemző intézet gyakornoka lett. 1884-ben gyógyszerészi diplomát szerzett. 1887–1893 között az egyetemi kémiai tanszék tanársegéde volt; a gyógyszerészgyakornoki tanfolyamok tanára volt. 1892-ben gyógyszerész doktori oklevelet szerzett. 1893–1894 között a vallás és közoktatási, valamint a földmivelési minisztérium királyi miniszterek megbizásából németországi egyetemeken és felsőbb iskolákban (Heidelberg, München, stb.) kémiai tanulmányokkal foglalkozott. 1894–1899 között a Kertészeti Tanintézet kémia tanára volt. 1895–1909 között az Intézet megbízott igazgatója volt. 1913–1920 között a Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Főosztályának főelőadója volt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején a zöldség- és gyümölcsellátás ügyeinek vezetésével bízták meg. 1920-ban „saját kérésére” nyugdíjazták, szaktudását mellőzték.

Munkássága

1893-ban kidolgozott arzénmeghatározási eljárásával (Győry-módszer) a bromatometriás titrálás alapját rakta le. Megszervezte a Tanintézet Kertészeti Technológiai Tanszékét. Megszerkesztette a hordozható vízfürdős pálinkaüstjét és a háztartási aszaló berendezését. Szakirodalmi munkássága a kertészetre is kiterjedt; hosszabb ideig a Kertészet és a Gyümölcskertész című lapok szerkesztője, illetve munkatársa volt.

Sírja az alsógödi temetőben van (6-1-12).[7]

Művei

  • A nitrogénmonoxid hatása a natriumaethylátra (Budapest, 1892)
  • Új térfogatos módszer a solutio arsenicalis Fowleri és a hánytató borkő vizsgálatára (Budapest, 1893)
  • A Stibium sulfuratum aurantiacum mennyileges vizsgálata (1895)
  • Jelentés a gyakornoki iskoláról (1895)
  • Gyógyszerészgyakornoki tankönyv (Schilberszky Károllyal és Ströcker Alajossal, Budapest, 1902)
  • A téli gyümölcs eltartása gyümölcskamrában (Budapest, 1904)
  • Der Obst- und Gartenbau des Königreiches Ungarn (Budapest, 1904)
  • Lo stato della pomicoltura e dell'orticoltura in Ungheria (Budapest, 1911)

Jegyzetek

Források

További információk