Pünkösti Árpád így jellemezte: „a filmgyártás minden csínját-bínját ismerő, gondos szakember.”[1]
Élete
Budapesten a piaristák gimnáziumában tanult, 1925-ben tett érettségi vizsgát,[2] ezt követően a BME gépészmérnöki karára járt négy féléven át. Matematika-fizika szigorlata után a Telefunken nevű német cég egyik fővárosi telephelyén kapott állást,[2] könyvelő, illetve levelező volt a Magyar Általános Hitelbank alkalmazásában, majd szintén levelezőként működött a Sport Toursnál (Sporttúrák Kft.). 1938. március 1-jén került a Magyar Filmirodához (MFI), ahol 1939. október 1-jén a játékosztály előadója lett, 1941 januárjától játékfilmgyártási osztályvezetőként, illetve a Magyar Világhíradó főosztályvezetőjeként dolgozott.[3] Gyártásvezetőként első filmje A kegyelmes úr rokona című játékfilm volt. 1941-ben Bánky Viktor, May Mayus Tivadar és ő fogadta Serédi Jusztinián hercegprímást, mikor az látogatást tett a Magyar Filmirodában.[4] A filmirodán kívül dolgozott Castiglione Henrik cégével (Sláger Film/Siker Film)[3],[m 2] illetve működött a Modern Film Kft.-nél is. A második világháború idején megsebesült, 1945-ben pedig, az immáron az MKP tulajdonában lévő MFI (akkor MAFILM)[m 3] eltávolította kötelékéből. A háború után többször beidézték a népbíróságra, annak ellenére, hogy korábbi igazoltatásai alapján a hivatalos szervek ezt nem tehették volna meg, ezután egy ideig filmhíradók gyártásával foglalkozott. 1948-ban magánjogon nyugdíjba ment, s bár többször visszahívták, csak 1950-ben tért vissza a szakmába, a Hunnia híradóosztályánál kapott állást.[3][m 4] Alapító tagja volt a Mafilm Nemzetközi Stúdiójának,[5] ahol fordítóként dolgozott,[3] és innen ment nyugdíjba 1970-ben. Baráti kapcsolatban állt több neves filmszakemberrel is, így például Nemeskürty Istvánnal.[6] 2004. december 20-án hunyt el Budapesten.[m 5] Haláláról beszámolt a Magyar Nemzet 2005. január 8-i számában.[7] 2005. január 13-án temették el.[7]
Híradás A kegyelmes úr rokona c. film forgatásáról. (Magyar Film, 1941. jan. 18.)
Közreműködései
1947-ben részt vett Szőts IstvánÉnek a búzamezőkről c. filmjének forgatásában. 1999-ben szerepelt a Sára Sándor által rendezett háromrészes, Amrita Sher-Gilről szóló filmben,[8] ezenkívül közreműködött még az Eiben István fényudvara c. dokumentumfilmben is.[9] Mint főgyártásvezető részt vett Nemeskürty A képpé varázsolt idő című, később azonban be nem mutatott filmjének elkészítésében.[10]
Családja
Apai nagyszülei Gottesmann Adolf és Paulay Irma voltak.[11] Apja, id. Gottesmann Ernő (1867–1961) huszárezredes, anyja Manoilovich Paula,[m 6] vallása római katolikus.[12][13] Egy testvére volt, Geraldine (sz. Lemberg, 1900), aki az MTI-nél dolgozott.[3] Családja Budán, 1868. április 23-án kapott magyar nemességet, november 4-én pedig I. Ferenc József az erdőbaktai előnevet is nekik adományozta.[12] 1938. július 16-án tanúként volt jelen Amrita Sérgil, és Egan Viktor házasságkötésekor.[14] 1940. december 7-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött O'Egan Violával,[m 7] O'Egan Győző és Gottesmann Blanka gyermekével, Amrita Sérgil sógornőjével.[12][14] Az egyik tanú Básthy István volt.[12] Unokatestvére Baktay Ervin orientalista, nagybátyja Gottesmann Alfréd festőművész volt.[11]
↑1985-ös interjújában a következőket mondta a szakmába való visszatéréséről: „Úgy láttam, hogy nem szakemberekből álló, nem életképes vállalathoz [Új Magyar Filmiroda] nem adhatom a nevem. Az államosítás után három-négy alkalommal hívtak vissza, de ezek a tárgyalások abbamaradtak. 1950-ben kerültem vissza mint gyártásfőirányító.”
↑A Magyar Hangosfilm Lexikon tévesen 2015 januárját jelöli meg a halál dátumául.
↑A Magyar Hangosfilm Lexikonban Manojlovic Paulinaként szerepel, Gottesmann Ernő házasságkötési anyakönyvi kivonatában azonban a Manoilovich Paula név olvasható.
↑Teljes nevén O'Egan Viola Aranka Antónia Karolina Vilma.
