Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.
A gyilkos galóca (Amanita phalloides), illusztráció egy enciklopédiában. A mérgező gombák „leggyilkosabbja” a gyilkos galóca, amelyben sejtméreg van, ami visszavonhatatlanul károsítja az ember máját és veséjét[1][2]A büdös őzlábgomba (Lepiota cristata) méreganyaga a gyilkos galócáéval azonos sejtméreg
A gombavizsgálat alapvető célja egy gombaszakellenőr[3] által a mérgező és nem mérgező gombák szétválasztása és meghatározása a vadon termett erdei gombák gyűjtése[4] után és az emberi fogyasztásra történő felhasználása előtt. Aki nem vizsgázott gombaszakértő, annak a leszedett gombából ételt készíteni rendkívül életveszélyes a gombák ellenőriztetése nélkül. Általános szabály, hogy az erdei gombásznak[5] minden ismeretlen fajt mérgezőnek kell tekintenie. A gyűjtött gomba szakszerű vizsgálatát mellőző, felkészületlen gombász saját magán kívül hozzátartozóit és másokat is életveszélybe sodorhatja.[6][7][8]
Veszélyek
Európában mintegy négyezer termőtestes gomba él, közülük azonban 300 mérgező.[9][10] Néhány ehető termőtestes gomba formája és külleme könnyen összetéveszthető a mérgező rokonéval, mint például az ehető nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera) a mérgező büdös őzlábgombával (Lepiota cristata).[11]
A Magyarországon is előforduló gombafajok közül a legveszélyesebb mérgezéseket a gyilkos galóca (Amanita phalloides) okozza, amelynek egyedi jellemzői: fehér lemezes, galléros, bocskoros és zöldes-barnás-sárgás-fehéres kalapja van. A gyilkos galóca öt gombatoxint[12] tartalmaz, amelyek közül négy, főzés közben sem bomlik el. A gyilkos galóca mérgezésre ellenszer még nem ismert.[13] A tapasztalatlan vagy megfelelő gombaismeret nélküli gombagyűjtők összetéveszthetik a gyilkos galócát az ehető és ízletes mezei csiperkével (Agaricus campestris).[14] Ugyanígy súlyos mérgezés forrása, ha a felkészületlen gombász az ehető rókagombát összetéveszti a mérgező világító tölcsérgombával.[15]
A valódi gombamérgezéseket a táplálékként elfogyasztott mérgező nagygombák idézik elő. A mérges gombákban előforduló toxinok másodlagos anyagcseretermékek, amelyek speciális biokémiai utakon keresztül képződnek a gombasejtekben.[16]
Hétköznapokon a piacokon, a nagyvárosokban pedig munkaszüneti napokon is ingyenesen ellenőriztethetőek a kijelölt gombavizsgáló helyeken a gyűjtött gombák. A Földművelésügyi Minisztérium 107/2011. (XI. 10.) VM rendelet 3. § (1a) bekezdés b) pontja alapján feljogosított képzőhelyen van lehetőség a gombaszakellenőri tevékenység folytatásához szükséges képesítés megszerzésére.[17] Magyarországon a Magyar Mikológiai Társaság fogja össze a gombásztársadalmat, amely rendszeresen indít gombaszakellenőri képzést is.[18]
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény úgy rendelkezik, hogy vadon termett gombát étkezési céllal forgalomba hozni vagy feldolgozni csak gombaszakellenőri minősítést követően lehet. A szakellenőr a mérgező, illetve emberi fogyasztásra alkalmatlan gombát zár alá veheti, és intézkedhet a megsemmisítéséről. Ugyanígy járhat el, ha a gomba nem különíthető el egyértelműen a mérgező vagy fogyasztásra alkalmatlan gombától.[19]
Gombaszakellenőröket foglalkoztató piacok Magyarországon
Egy kosár ehető vadon termett gomba
A gombavizsgálatot szakképzett gombaszakellenőrök[20] végzik a piacokon. Ellátják a vadon termett gombák ellenőrzésével és értékesítésével kapcsolatos feladatokat. Biztosítják a piacok zavartalan működését. Nyilvántartásokat vezetnek, jelentéseket készítenek, és elszámoltatási feladatokat látnak el az ellenőrzési feladatokon túl. Kapcsolatot tartanak külső szervekkel és tájékoztatják a vásárlókat, és kezelik a vásárlói panaszokat.[21] A gombaszakellenőrök irányító szerve a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság hivatala.[22]
A Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága több telephelyén, meghatározott időpontokban a lakosság részére ingyenes gombavizsgálatot végez és szaktanácsadást ad.[23]
Lehetőség van már térképes felületen is megtekinteni, hogy közelünkben mely hivatásos szakellenőrökkel vizsgáltathatjuk meg a gombáinkat.[24]
Az 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet[25] szerint a vadon termett gomba értékesítése esetén a gombaszakellenőr[26] részére a gombavizsgálathoz megfelelő méretű természetes és mesterséges megvilágítású helyet, az elkobzott gomba elhelyezésére szolgáló megfelelő méretű és biztonságosan zárható hulladékgyűjtő edényt kell biztosítani.[27][28]
A 107/2011. (XI. 10.) VM rendelet szerint „a gombaszakellenőr a mérgező gombát a begyűjtött gombák közül kiválogatja és elkülöníti. A gombaszakellenőr emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősíti az azonos gyűjtőedényből származó gombatételeket, amennyiben azokból a mérgező gomba egyértelműen nem különíthető el, vagy azok gyilkos galócát[30] tartalmaznak.”[17][31]
Irodalom
Albert László – Jakucs Erzsébet – Kékedi Tibor – Locsmándi Csaba – Siller Irén – Vasas Gizella: Gombaszakértői praktikum – Online kép- és videomelléklettel, Flaccus Kiadó, 2016, ISBN 9786155278280
↑„A gyilkosgalóca-mérgezésért két polipeptidje felelős, az amatoxin és a fallotoxin. Egy galóca 12 mg amatoxint tartalmaz, ebből a halálos mérgezéshez elegendő 0,25 mg is.”[29]
_(6459622393).jpg)
_P._Kumm_96978.jpg)
