Goda Géza, 1915-ig Grünfeld^[2] (Komárom, 1874. június 21.^[3] – Budapest, 1954. szeptember 28.)^[4] író, újságíró, műfordító. Goda Gábor író édesapja.

Grünfeld Jakab és Biringer Franciska fia. A Budapesti Tudományegyetemen folytatott jogi tanulmányainak elvégzése után 1898-ban a Budapesti Napló szerkesztőségének tagja lett, itt kötött barátságot Ady Endrével. Parlamenti tudósításokat, novellákat és vezércikkeket írt. A Világ című napilapban, különböző hetilapokban és társadalmi folyóiratokban harcot folytatott a polgári demokrácia célkitűzéseiért, elsősorban az általános választójogért. Erről, valamint a kivándorlás kérdéséről és a cselédtörvény javaslatról Marforius néven jelent meg több tanulmánya. Az 1920-as évek végén visszavonult a hírlapírástól és a közgazdasági életben tevékenykedett. A Tőzsdeklub egyik alapítója volt. Csehov egyik első magyar fordítója. Munkatársa volt a Nyelvőrnek, kutatta Jókai Mór nyelvét és stílusát. 1904. május 23-án Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Siefter Erzsébetet.^[5]

• János generális. Ill. Mühlbeck Károly. (történeti elbeszélés, Budapest, 1904, 2. kiadás: Budapest, 1913)
• A cselédtörvény-javaslat (Budapest, 1907)
• Római nagypéntek (elbeszélés gyűjtemény, Budapest, 1964)
• Emberkalitkák. Bev. Hegedűs Géza. (Budapest, 1967)

• Hamsun, Knut: Éhség. Magyar Hírlap: Budapest, 1902
• Csehov, Anton Pavlovics: Semmirekellő. Franklin Társulat: Budapest, 1924
• Lesage, Alain-René: A sánta ördög. Franklin Társulat: Budapest, 1928
• Neumann, Alfred: Lázadók. Franklin Társulat: Budapest, 1932
• Shaw, George Bernard: Szocializmusról, kapitalizmusról nőknek. Dante: Budapest, 1945)
• Bonte, Florimond: A becsület útja (Budapest, 1950)
• Koplenig, Johann: Válogatott cikkek és beszédek (Budapest, 1952)

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 315. o.  Online elérés