A glukono-delta-lakton (GDL) természetes szerves vegyület, melynek képlete C6H10O6. A glükonsav ciklikus észtere. Tiszta formában szobahőmérsékleten fehér, szagtalan, kristályos port alkot.
Előfordulása
A GDL gyümölcsökben, mézben, és borokban nagy mennyiségben fordulhat elő. Savas tulajdonsága miatt savanykás ízű, de a savanyúsága körülbelül harmada a citromsavénak. A szervezetben cukorrá bomlik, tápértéke azonos mennyiségű cukorral egyenértékű.
Előállítása
A glükonsav vizes oldatában körülbelül azonos mennyiségű glukono-delta-lakton keletkezik, de a hőmérséklet, valamint a pH növelésével a GDL aránya növelhető.[4]
Felhasználása
Élelmiszerek esetén általában cukorból, gombák segítségével állítják elő, vagy szintetizálják. Főként különféle fémek megkötésére, valamint savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák. Egyes esetekben az élelmiszerek előállítása során alkalmazzák, mert megakadályozza a gépek alkatrészeire lerakódó kalcium és magnézium kicsapódását. E575 néven számos élelmiszerben előfordulhat. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva. Nincs ismert mellékhatása.
Jegyzetek
Források