Gerold László (Újvidék, 1940. szeptember 24. – 2016. október 12.) magyar színikritikus, irodalom- és színháztörténész, esszéíró, szerkesztő, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok doktora (1983).
Életpályája
Általános (1947–1955) és középiskolai tanulmányait (1955–1959) Újvidéken végezte el. Egyetemi tanulmányait az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar nyelv és irodalom szakán végezte el 1959–1963 között. 1964–1971 között a Magyar Szó munkatársa és színikritikusa volt. 1971-től tanársegéd, 1982–1988 között egyetemi docens, 1988-tól rendkívüli egyetemi tanár, 1995–2007 között rendes egyetemi tanár volt az Újvidéki Egyetem magyar tanszékén. 1983–1991 között az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője volt. 1986–2003 között a Híd folyóirat kritikarovatának szerkesztője, 2005–2008 között főszerkesztője volt.[2] 1991–1994 között a Tanulmányok főszerkesztője volt. 1995-től a Hungarológiai Közlemények főszerkesztője volt. 1995–2000 között a Zombori Tanítóképző Kar vendégtanára volt. 2000-től a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karának vendégtanára volt. 2002-től a Magyar Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának felsőoktatási és tudományügyi kérdésekkel megbízott tagja volt. 2008-ban nyugdíjba vonult.
Főbb művei
Hatvan magyartanár (szociográfia, 1969)
Rólunk is vallanak. Adalékok az értelmiség szociográfiai-szociológiai vizsgálatához; Forum, Újvidék, 1970 (Symposion könyvek)
Színház és kritika (színibírálatok, 1970)
A szabadkai Népszínház magyar társulata 1945–1970 (repertórium és bibliográfia, Pastyik Lászlóval, 1970)
Dráma és színjátszás Szabadkán a XIX. században (1982)
Színház a nézőtérről (színikritikák, 1983)
Színházesszék (1985)
Száz év színház. Dráma és színjátszás Szabadkán a XIX. században (1990)
