Diákkorában színész szeretett volna lenni. Kolozsváron és Budapesten jogot tanult. Zenei tanulmányait magánúton végezte. Különböző pályákon kísérletezett, míg végül a rendőrséghez került. 1913-ban államrendőrségi segédfogalmazóként dolgozott. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Írói működése közvetlenül az első világháború után (1918) kezdődött.
A gyerek című drámáját az új pesti Blaha Lujza Színházban, a Fergeteg című drámáját a Terézkörúti Színpadon játszották. Verseket és dalszövegeket is írt, több gramofonlemeze is forgalomba került. Budapesten és különböző nagyvárosokban számos szerzői estet rendezett.
Szülei: Gergelyfi Gábor és Iszlai Ida voltak. 1913. december 10-én Budapesten feleségül vette Végh Erzsébet Ilona tanítónőt, akitől 1919-ben elvált.[6] 1952-ben, Budapesten házasságot kötött Kiss Máriával.[4]
Gergelyffy Gábor. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 112. o.
További információk
Molnár Imre: A magyar muzsika könyve (Budapest, 1936)