A lineáris algebrában egy vektortér generátorrendszere egy olyan részhalmaz, aminek elemeinek lineáris kombinációjaként bármely vektor kifejezhető. Duális fogalma a lineárisan független rendszer. A vektortér bázisa egy minimális generátorrendszer (és egyben maximális lineárisan független rendszer). Egy vektortér végesen generált, ha van véges generátorrendszere.

Az a₁,…,a_n ∈ V vektorokat a V vektortér generátorrendszerének nevezzük, ha V minden eleme előáll az a_i vektorok lineáris kombinációjaként.

• minden bázis egyben egy generátorrendszer is,
• maga a V vektortér is generátorrendszer,

Egy valós ${\displaystyle V=\mathbb {R} ^{n}}$ vektortér egy generátorrendszere a standard bázisvektorokból áll:

${\displaystyle e_{1}=(1,0,0,\dotsc ,0),e_{2}=(0,1,0,\dotsc ,0),\dotsc ,e_{n}=(0,0,0,\dotsc ,1)}$.

Valójában, minden ${\displaystyle v=(v_{1},\dotsc ,v_{n})\in \mathbb {R} ^{n}}$ vektor előáll, mint:

${\displaystyle v=v_{1}e_{1}+v_{2}e_{2}+\dotsb +v_{n}e_{n}}$,

ahol ${\displaystyle v_{1},\dotsc ,v_{n}\in \mathbb {R} }$ ezeknek a vektoroknak a lineáris kombinációját jelenti.

További generátorrendszerek előállíthatók felesleges vektorok hozzávételével. Vannak azonban olyan generátorrendszerek, amelyek nem tartalmazzák az ${\displaystyle e_{1},\dotsc ,e_{n}}$ vektorokat. Például

${\displaystyle f_{1}=(-1,1,0,\dotsc ,0),f_{2}=(0,-1,1,\dotsc ,0),\dotsc ,f_{n}=(0,0,0,\dotsc ,-1)}$

szintén ${\displaystyle \mathbb {R} ^{n}}$ generátorrendszere, amivel minden ${\displaystyle v=(v_{1},\dotsc ,v_{n})\in \mathbb {R} ^{n}}$ kifejezhető, mint:

${\displaystyle v=(-v_{1})f_{1}+(-v_{1}-v_{2})f_{2}+\dotsb +(-v_{1}-v_{2}-\dotsb -v_{n})f_{n}}$

Az ${\displaystyle \mathbb {R} [x]}$ egy nem végesen generált vektortér, ami az ${\displaystyle x}$ szerint egyváltozós valós polinomok halmaza. Egy generátorrendszere a monomokból áll:

${\displaystyle E=\{1,x,x^{2},\dotsc ,x^{k},\dotsc \}}$.

Ez egy generátorrendszer, mivel minden ${\displaystyle n}$-edfokú polinom előáll, mint:

${\displaystyle f(x)=a_{0}+a_{1}x+a_{2}x^{2}+\dotsb +a_{n}x^{n}}$,

azaz monomok véges lineáris kombinációja. Itt is vannak más generátorrendszerek, például a Legendre-polinomok, vagy a Csebisev-polinomok. De bebizonyítható, hogy véges generátorrendszer nem létezhet.

Szintén nem végesen generált az ${\displaystyle \omega }$ sorozattér, melyet a valós ${\displaystyle (a_{0},a_{1},a_{2},\dotsc )}$ valós sorozatok alkotnak, azaz ${\displaystyle a_{i}\in \mathbb {R} }$, ahol ${\displaystyle i\in \mathbb {N} }$. A nyilvánvaló választás:

${\displaystyle e_{0}=(1,0,0,\dotsc ),e_{1}=(0,1,0,\dotsc ),e_{2}=(0,0,1,\dotsc ),\dotsc }$

nem generátorrendszer, hiszen nem áll elő minden sorozat véges lineáris kombinációként; csak azok, ahol véges sok tag különbözik nullától. Az ${\displaystyle \omega }$ térnek nincs megszámlálható generátorrendszere; minden generátorrendszere nem megszámlálható végtelen elemet tartalmaz.

A ${\displaystyle \{0\}}$ nullvektortér, ami a ${\displaystyle 0}$ vektorból áll, két generátorremndszerrel is generálható:

${\displaystyle E=\emptyset }$   és   ${\displaystyle E=\{0\}}$.

Az üres halmaz azért generátorrendszer, mivel a vektorok üres összege a nullvektor.

Ha a generátorrendszert további V-beli vektorokkal bővítjük, akkor ismét generátorrendszert kapunk (azaz egy vektortér generátorrendszerei felszálló halmazrendszert alkotnak).

Egy ${\displaystyle E\subseteq V}$ generátorrendszer minimális, ha nincs ${\displaystyle e\in E}$, hogy ${\displaystyle E\setminus \{e\}}$ szintén generátorrendszere ${\displaystyle V}$-nek. A minimális generátorrendszereket bázisnak nevezzük.

• Minden véges generátorrendszer tartalmaz bázist.

Ez úgy igazolható, hogy addig hagyunk el elemeket, ameddig lehet.
Az állítás igaz végtelen generátorrendszerekre is, de ekkor a bizonyításhoz a Zorn-lemmát vagy a kiválasztási axióma valamelyik más ekvivalensét kell felhasználni.

Egy ${\displaystyle E}$ bázis lineárisan független vektorokból áll. Ha ugyanis egy ${\displaystyle e\in E}$ lineárisan függne a többi elemtől, akkor behelyettesítéssel minden ${\displaystyle v\in V}$ vektor előállna ${\displaystyle E\setminus \{e\}}$ lineáris kombinációjaként; tehát ${\displaystyle E}$ nem lenne minimális, így bázis sem.

Tetszőleges ${\displaystyle E\subseteq V}$ esetén tekinthetjük az ${\displaystyle E}$ által generált ${\displaystyle W\subseteq V}$ alteret. Ennek konstrukciójára két lehetőség adódik:

Az egyik lehetőség az, hogy vesszük az ${\displaystyle E}$-t tartalmazó alterek metszetét. Ez szintén altér lesz ${\displaystyle V}$-ben, hiszen alterek metszete. Ez az altér halmazelméletileg a legkisebb, ami ${\displaystyle E}$-t tartalmazza.

A második módszer szerint tekintjük az ${\displaystyle E}$-ből képezett összes lineáris kombinációját. Ez a halmaz az ${\displaystyle E}$ lineáris burka, amit ${\displaystyle \langle E\rangle }$ jelöl. Így a ${\displaystyle W}$ altér éppen az ${\displaystyle E}$ által generált altér. Tehát ${\displaystyle E}$ generátorrendszere ${\displaystyle W}$-nek.

• Pelikán József: Algebra (PDF/Postscript). Összeállította Gröller Ákos. ELTE TTK, 2. fejezet (Vektorterek, lineáris leképezések és mátrixaik)
• Heinz Bauer. Maß- und Integrationstheorie, 2., überarbeitete, Berlin (u. a.): de Gruyter (1992. december 9.) 
• Gerd Fischer. Lineare Algebra, 15., verbesserte, Wiesbaden: Vieweg (2005. december 9.) 
• Kurt Meyberg. Algebra. Bd. 1. München [u. a.]: Carl Hanser Verlag (1975. december 9.) 
• Christian Karpfinger - Kurt Meyberg. Algebra. Gruppen - Ringe - Körper, 2., Heidelberg: Spektrum Akademischer Verlag (2010. december 9.) 
• Horst Schubert. Topologie. Eine Einführung, 4., Stuttgart: B. G. Teubner Verlag (1975. december 9.) 

Ez a szócikk részben vagy egészben az Erzeugendensystem című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Lineáris algebra
• Lineáris függetlenség
• Lineáris leképezés
• Vektortér