A Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán tanítványa volt, 1931-ben végzett. 1927. szeptember 26-án Budapesten házasságot kötött dr. Szabó Erzsébet biai születésű orvosnővel,[5] 1928-ban elváltak.[6] Felsőfokú tanulmányai után énekkarokat vezetett és magán-zenetanítással foglalkozott. Évtizedeken át kizárólag zeneszerzéssel foglalkozott. Szimfóniákat, vonósnégyeseket, zongoradarabokat írt.
Főbb művei
Szvit zenekarra (1934)
Nyár, zenei kép zenekarra (1935)
Vágyak, szimfonikus költemény (1940)
Ember és halál, szimfonikus költemény (1940)
Concertino, zongorára és zenekarra (1945)
Rapszódia, zenekarra (1946)
Zongoraverseny (1951)
Scherzo zenekarra (1952)
Adagio zenekarra (1952)
II. szvit zenekarra (1954)
I. szimfónia (1954–1955)
A fekete földrész éneke, oratórium Nóbel I. és Bátori I. szövegére (1962)