Szülei Gaszner László (Komádi, 1904. november 4. – 1983.) és Barkóczy Klopsch Marianne (Budapest, 1908. március 15. – 2003.) középiskolai tanár. Apai nagyszülei Gaszner Károly és Kugler Mária, anyaiak Barkóczy Béla (1872–1957) és Buday Róza (1882–1974).
Gyermekei: Andrea (1965), Balázs (1969), Gábor (1978), Mariann (1984). Gyermekei közül három orvos lett, míg egyikük, Mariann a közgazdasági pályát választotta.
Iskoláit Békéscsabán és Diósgyőrben, majd az Újdiósgyőri Gimnáziumban[1] végezte. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerzett 1963-ban orvosi diplomát. Szakvizsgái: neurológia, pszihiátria (1970), klinikai farmakológia (1980).
Munkahelyei, beosztásai
Rövid miskolci kitérő után 1963–1978 között a Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg- és Elmeklinikáján Környey István professzor irányításával lett ideg-, majd elmegyógyász. 1963-1964 gyakornok, 1964-1970 klinikai orvos, 1970-1976 tanársegéd, 1976-1978 egyetemi adjunktus.
1976. MTA kandidátusa, „Az atropin-coma terápia módosított eljárása" című disszertációja alapján.[3]
1997. MTA doktora, „Az affektiv betegségek komplex elemzése” című értekezése alapján.[4] Gaszner Péter pszichiáter, az OPNI osztályvezető főorvosa (1939–2017) doktori értekezésének kivonata, illetve az összes hozzá tartozó tudományos publikáció csatolt anyaga. [Kézirat.] [5] MTA orvosi osztálya tanácskozó testületi tagja.
Külföldi útjai, díjai és elismerései
A szakmai tanulmányutakból legfontosabbak a Gdańsk-i, az egyéves Manchesteri, az Umeå-i, a Buenos Aires-i és a többszöri Nashville-i (Vanderbilt Egyetem).
Széchenyi professzori ösztöndíjas (2000)
A Svéd Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli tagja
A Buenos Aires-i Egyetem díszdoktora
Buenos Aires-i Egyetem Kennedy-csillag
Fontosabb közéleti szerepvállalásai
Neurológiai és Pszichiátrai Bizottság titkára. Akadémiai Almanach 1985 I. Rész. Az Akadémia tagjai és tudományos testületei[6]
A Pszichiátriai (WPA) és a Neuro-pszichofarmakológiai Világszövetség (CINP) vezető tisztségeit töltötte be.
A Magyar Pszichofarmakológiai Társaság elnöke
A Neuro-Psychopharmacologia Hungarica szakmai folyóirat alapító főszerkesztője.
Magyar Pszichiátriai Társaság (1980–2017)
Pszichiátriai Világszövetség (1981–2017)
Neurológiai Világszövetség (1982–2017)
Svéd Pszichiátriai Társaság (1984–2017)
MTA Pszichiátriai Bizottság (1990–2017)
Nemzetközi Nozológiai Társaság (1995–2017)
Magyar Pszichofarmakológiai Társaság (1995–2017)
Szakterülete
Specialitásai voltak: alvászavar, pánikbetegség, fóbia, depresszió, mániás depresszió, szorongásos zavarok, alvászavar, alkohol- és egyéni életvezetési problémák, kapcsolati zavarok, krízishelyzetek, beilleszkedési problémák, kényszerbetegség, hangulati zavarok, szkizofrénia, menedzser-betegség. Például a fóbiák és a velük rokon szorongásos zavarok a leggyakoribb lelki betegség formák, amelyek a népesség 20-40 százalékánál fordulnak elő. A kényszerbetegségekben a hazai népesség 2,5-3 százaléka szenvedhet. A szkizofrénia a hazai lakosság 0,7-1 %-ban fordul elő. Ezek a betegségek ma már gyógyíthatók, pontosabban a tünetmentesség biztosítható, ha a beteg együttműködik az orvossal. Gaszner Péter 2002-ben a pszichiátria gyógyítási hatásfoka kapcsán: a következőt nyilatkozta: „Nem véletlen, hogy tünetmentességről beszéltem és nem gyógyításról. Gyógyítani azt a betegséget tudjuk, aminek biztosan tudjuk az okát. A pszichiátriai kezelések nem mérhetőek össze a testi orvoslásban használt kezelések eredményességével. Emberek lelki, szellemi nehézségeit nem lehet kémiai anyagokkal megoldani. A pszichiátriákon adagolt szerek csupán arra szolgálnak, hogy kémiailag elnyomják a kellemetlen mentális megnyilvánulásokat, ez azonban hosszabb távon nem segít az illetőnek a mentális nehézsége leküzdésében. Nem véletlen, hogy ha a gyógyszerezett páciensek abbahagyják a szer szedését, „visszaesnek”: tüneteik kiújulnak, amire a pszichiáterek rendszerint azt mondják: „nem szedte elég ideig a gyógyszereit”, de valójában arról van szó, hogy ezek a szerek nem állítják helyre az illető mentális egészségét, és csupán addig nyomják el a tüneteket, ameddig szedik őket.”[7][8] Gaszner Péter a Magyar Pszichofarmakológiai Társaság elnöke volt, mivel szakterülete volt a pszichofarmakológia, ugyanis az ideg és elmebetegségek gyógyszeres kezelése az ötvenes évek óta jelentős mértékben átalakította a terápiát. A klórpromazint fedezték fel először. A hetvenes évektől, amikor megjelentek a szelektív vegyületek, még jobban felgyorsult a fejlődés. Gaszner Péter sikeresen alkalmazta a hagyományos pszichoterápiát a gyógyszeres kezelésekkel kombinálva. Ez irányú kutatási eredményeit többek között az 1989-ben megjelent „A lelki betegségek gyógyszeres kezelése” c. 139 oldalas könyvében foglalta össze.[9]
Főbb publikációi
Gaszner Péter (1939-) 6 publikációjának adatai. OSZK. Katalógus.[10]
Mózsik Gyula dr., Gaszner Péter dr., Ludány Andrea dr. és Jávor Tibor dr.: Az egyszeri intravénásan adott, nagy dózisú (30,0-600,0 mg) atropin hatása az emberi gyomorsecretióra. Orvosi Hetilap, 1974. szeptember (115. évfolyam) 1974-09-01 / 35.szám. szám[11]
Bódis Lóránt dr., Gaszner Péter dr. és Radnai Béla dr.: Nagy dózisú (50.0-600.0 mg) intravénásán adott atropin hatása a szívműködésre. Orvosi Hetilap, 1976. március (117. évfolyam) 1976-03-28 / 13. szám[12]
Gaszner Péter-Thomas A. Ban. CODE-HD : composite diagnostic evaulation of hyperthymic disorders CODE-HD : composite diagnostic evaulation of hyperthymic disorders; Bp., Animula. 1998
A lelki betegségek gyógyszeres kezelése; Bp., HungáriaSport RMV Nyomda. 1989
Gaszner Péter-Uriel Halbreich-Gustav Hoffmann. Psychiatry and the Law – Central European Psychiatry; Kiadó. Lundbeck Hungária Kft. Bp., 2000
Gaszner Péter dr.- Ban Thomas A.:A hyperthymiás zavarok komplex diagnosztikai értékelése; Kiadó Kalm-R Bt. 2007. Ismertető:[13]
CODE-HD : composite diagnostic evaulation of hyperthymic disorders A hyperthymiás zavarok komplex diagnosztikai értékelése = Composite diagnostic evaluation of hyperthymic disorders : CODE-HD / Gaszner Péter & Thomas. Kalmár Sándor, Kalmár Koppány. Kecskemét. Kalm-R Bt., 2007
Web of Science [14] 37 nemzetközi szaklapban megjelent „A” kategóriás első szerzős publikációját közli, a független hivatkozások száma 590.
Tudományos munkásságának értékelése
1. Gaszner Péter ajánlása az akadémiai címre. Ajánló akadémikusok: Knoll József, Magyar Kálmán. Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2000 (107. kötet = Új folyam 45. kötet) 2000 / 12. sz.[15]
Részletek: „Neuropathológiai munkássága után kidolgozta a szövődménymentes atropin-coma eljárását. Megállapította, hogy esetenként a „megszokott” toxikus dózis százszorosát is lehet egyszeri parenteralis adagolással alkalmazni. Elsőként írta le az antidepresszánsok és a neuroleptikumok cholinerg és noradrenerg idegrendszeri hatásának mechanizmusát egészséges önkénteseknél és betegeknél (Br. J. Clin. Pharmac, 9,112-113,1980; Br. J. Clin. Pharmac. 9,88-91,1980.) Új polydiagnosztikus nozológiai rendszere, a Composite Diagnostic Evaluation of Hyperthymic Disorders (Gaszner, Ban; Animula, Budapest, 1998) a mai pszichiátriai besorolás legmegbízhatóbb módszere. Elsőként írta le a szelektív hatású reboxetin antidepresszáns és a clonazepam drogelvonási tünetekben gyógyító hatását, ül. a clozapin veszélytelenségét és újszerű alkalmazását (Progr. Neuro- Psychopharmac. Bioi. Psychiat. 26,603-607,2002). Tudományos munkásságát elsősorban a pszichiátriai és a klinikai psychopharmakológia területén végezte. 204 közleménye, ill. könyvfejezete angol nyelvű. Impact faktora: 61.298. Tizenkét nemzetközi kongresszust és a CINP Világkongresszusát rendezte.!!” Bár az akadémikusi címet megérdemelte volna, akadémikusnak nem választotta meg az MTA.
Havas Henrik: Gaszner és Rihmer Főorvos Elmeosztálya. Alexandra Kiadó. Pécs. 2017 [17]
Havas Henrik: Gaszner és Rihmer főorvos elmeosztálya. Sorozatcím: Tények és Titkok. Alexandra Kiadó, Pécs, 2003.
Végső búcsú Gaszner Pétertől | Magyar Pszichofarmakológusok Társasága (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 28.) Búcsúbeszéd Gaszner Péter professzor temetésén Egerben. A beszédet írta és elmondta Faludi Gábor 2017. augusztus 8-án Gaszner Péter professzor temetésén Egerben, a Fájdalmas Anya kápolnában.
