Az ötvenes években szokás volt, hogy ötven fillér felárat kérve a jegyért, a híradó és a nagyfilm között néhány akrobata jelent meg és bűvészszámot mutattak be. Ezt egy dobos és egy zongorista kísérte. Ez utóbbi én voltam.
Élete
A 20. század második felének egyik legendás zenésze volt. Szólistaként, zenekarvezetőként egyaránt nagy sikerrel játszott. Triókat és kvartetteket vezetett.
1956-ban a zenész szakszervezet forradalmi bizottságának a tagja volt. Ezután egy zenészkollegája ajánlatára Törökországba ment egy zenekarral, és Ankarában a legfelkapottabb éjszakai mulatóban dolgozott. Játszott a kor szinte minden kiemelkedő muzsikusával, például a később világhírűvé lett Szabó Gábor gitárossal a Marika étterem kerthelyiségében. A hetvenes évek második felében sokat játszott a vendéglátóiparban; klubokban lépett fel, gyakran kísérte Kósa Zsuzsát.
Különböző fesztiválokon vett részt, többek között a varsói Jazz Jamboree-n (1962), a svéd (1963), a prágai (1964), a bledi és a nürnbergi (1966) fesztiválokon. 1962-ben elnyerte a Karlovy Vary-i Jazzfesztivál fődíját. Első bakelitlemezét 1962. május 30-án Prágában a Supraphon lemezgyár adta ki, az egyik oldalán saját triójával, amelyben Scholz Péter nagybőgőzött és Szúdy János dobolt. A másik oldalon pedig két igen ismert cseh muzsikus volt a közreműködő, a Karel Vlach zenekar ritmusszekciójának jeles tagjai: Jan Arnet nagybőgős és Vladimir Zizka dobos.[2]
