Ez a szócikk a temesi ispánról szól. Hasonló címmel lásd még: Garay János (egyértelműsítő lap).

Garai János (? – 1430. január 6. előtt) 1402–03-ban temesi ispán. Lánya, Dorottya II. Tvrtko bosnyák király jegyese volt.

Az id. Garai Miklós fia volt, bátyjával Garai Miklós nádorral együtt Zsigmond híve.

1394-ben a bosnyákok elleni hadjáratot vezette, 1396-ban pedig részt vett a nikápolyi ütközetben. 1401-ben, amikor Zsigmondot Garai Miklós őrizetbe vette, Garai János átvállalta Zsigmond fogságát és túszként a főurak fogságában maradt.

1410-ben elvette Hedviget, IV. Ziemovit mazóviai herceg lányát.^[1]

1415-ben Hervoja fogságába került, de megszökött. 1416-ban a magyar urakat a török fogságból kiszabadító bizottság tagja volt.

Egy 1435-ben született ítéletlevél szerint a felesége gyilkolta meg, hogy ne derüljön fény a Szécsényi Miklóssal folytatott házasságtörő viszonyára.^[2]

• Wertner Mór: A Garaiak (Századok, 1897. 10. sz.).

• Magyar életrajzi lexikon