Garai László meghatározása[1] szerint paradoxon akkor lép fel ha a tényezők között, amelyek meghatározott viszonyban vannak egymással, szerepel maga ez a viszony is. Az a viszony például, mely szerint egy leírás, ill. egy előírás vonatkozik a maga tárgyaira, szerepelhet e tárgyak között: a leírást igaznak mondjuk, ha megfelel a tárgyának, s arról, hogy a leírás igaz, szintén megállapítható, hogy igaz-e – a tárgyat jónak mondjuk, ha megfelel egy előírásnak, s arról, hogy a tárgy jó legyen, magáról is előírás intézkedhet, amelynek meg kell felelnie. Az ilyen pozitív paradoxonnal együtt létezik negatív paradoxon is: pl. a hazug paradoxona, amellyel már az ókori görög filozófia foglalkozott mint olyan leírással, mely saját magát hamisnak írja le – ill. a Palo Alto-iskola által behatóan tanulmányozott „Légy spontán!”-előírás.[2] Negatív a Russell-paradoxon is. A pozitív paradoxon révén egy viszony mindig megszilárdítja, a negatív paradoxon révén pedig aláássa magát.[3] Pozitív szociálpszichológiai paradoxon nyilvánul meg pl. Milgram kísérletében,[4] – negatív paradoxon a kettős kötésben,[5] a specifikusan emberi alapszükségletben.[6] Ilyen értelemben jellemezheti pozitív, ill. negatív paradoxon a szociális identitás kezelését.[7] A szociális identitás paradox struktúráinak működéséből származtatja Garai László az alkotói folyamatokat is;;[8] negatív paradoxonra vezeti vissza a komikumot és a tragikumot.[9] Nagy érdeklődést keltett, amikor a Gorbacsov-alapítvány zártkörű nemzetközi konferenciáján (“A bolsevik típusú totalitariánus struktúrák szívósságának eredete”. Moszkva, 1993) tartott vitanyitó előadásában[10] Garai az önmagát megszilárdító paradoxon szerkezeteiből és ilyeneknek (pl. a hivatalnok és a komisszár státusát összekapcsoló nómenklatúranak, továbbá az ún. demokratikus centralizmusnak) a működéséből származtatta a rendszer túlélő szívósságát.
Hivatkozások
- ↑ Garai László írásai paradox szociálpszichológiai alakzatokról
- ↑ Watzlawick, P., Beavin, J. H., & Jackson, D. D. (1967). Pragmatics of human communication: A study of interactional patterns, pathologies, and paradoxes. New York, NY, 1967: W. W. Norton & Company
- ↑ Garai László: Pista azt mondja, hogy hazudik... In: Balogh Tibor (szerk.): A Tudat evolúciója mai szemmel. Bp.: Akadémiai Kiadó, 1987.
- ↑ Milgram, Stanley. (1974), Obedience to Authority; An Experimental View. Harpercollins (ISBN 0-06-131983-X).
- ↑ Carlos E. Sluzki & Donald C. Ransom (ed.), Double Bind: The Foundation of the Communicational Approach to the Family, Grune & Stratton, New York, 1976.
- ↑ Garai László: A specifikusan emberi alapszükséglet Archiválva 2009. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. Magyar Tudomány, 2009/09 1127-1139
- ↑ Lásd Garai László: Identitásgazdaságtan "2.2.4. A szociális kategorizáció paradoxonjai" és "2.3.1. A gazdasági magatartás paradoxonjai" c. fejezeteit
- ↑ József Attila identitásai: Alkotáspszichológiai esettanulmány.
- ↑ Lear király paradoxonja. In: Id. mű, 66-71. old.
- ↑ The paradoxes of the bolshevik-type psycho-social structure in economy
