1944-ben kezdte középiskolai tanulmányait a Fasori Evangélikus Gimnáziumban. 1952-ben az ELTE fizika szakán tanult tovább. 1957 és 1971 közt a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet, 1969-től az Egyesült Izzó tudományos munkatársa, osztályvezető helyettes. 1971-ben kandidátusi fokozatot szerzett. 1971-től 1986-ig az Aluterv Fémipari Kutatóintézet munkatársa, főképp a bauxit vizsgálatával foglalkozott.
A Mozgássérültek Budapesti Egyesülete főtitkáraként részt vett a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége megalakításában. Széles látóköre, a fogyatékosság és a segítségnyújtás témában való jártassága, tradíciókkal szakító újszerű szemlélete mind azt eredményezték, hogy 1986-ban a Szövetség főtitkárává választották. 1991-től a Szövetség alelnöke, 2011-től tiszteletbeli alelnök, az elnökség tagja. Az 1980-as évek végétől országszerte szervezett konferenciákat, előadásokat az önálló élet mozgalom megismertetésére. 1990-ben létrehozta Piliscsabán a SILÓ Társasotthont és Önálló Élet Központot, az első ilyen intézményt Magyarországon. A piliscsabai evangélikus gyülekezet presbitere.
Főbb munkái
Crystal Lattice Defects (1971)
Oxigénhiányhelyek hatása a volframtrioxid kristályszerkezetére (1970)