PROFILPELAJAR.COM

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Függőség (egyértelműsítő lap)

A kémiai függőség vagy orvosi szaknyelven kémiai dependencia (ismertebb nevén gyógyszer-dependencia vagy kábítószer-dependencia) bizonyos anyagokkal szemben kialakuló pszichés és fizikai függőséget jelent. Az elnevezést akkor használják, ha az egyén önmaga örömének kielégítése érdekében erős belső kényszert érez a vegyület, a „szer”, a kábítószer, a gyógyszer bevételére annak pszichés, örömszerző hatásai miatt, vagy a „szer” hiánya okozta kellemetlen elvonási tünetek elhárítása érdekében.^[1]^[2] A köznyelv ezt a fogalmat gyakran – helytelen terminológiát használva – drogfüggésnek nevezi.^{[* 1]}^[3]

A „szer” terminológiája

A kémiai dependenciát kiváltó anyagok származási helyüktől és felhasználási területüktől függően sokfélék lehetnek, például egyes gyógyszerek, növényi kivonatok, ipari kemikáliák vagy szintetikus, illegális, tudatmódosításra alkalmas anyagok stb.^[3] Az alábbi szöveg a dependencia részletes tárgyalása során az egyszerűbb, rövidebb és áttekinthetőbb megfogalmazás érdekében ezekre a „szer” megnevezést használja.

A függőség jellege

A szerhasználó egyénben kialakuló kémiai függőségnek pszichés és fizikai megjelenési formája különböztethető meg.^[3] A pszichés és fizikális függés együttes kialakulását addikciónak nevezik.^[4]

Bővebben: Addikció

A pszichés függés az egyén „szerkereső” magatartásában, a szer megszerzésére kényszerítő vágyban, sóvárgásban fejeződik ki. Ezt a jelenséget – ami akkor alakul ki, ha az egyén nem jut hozzá kellő időben a szükséges adagjához – nevezi a szaknyelv gyógyszeréhségnek, kábítószer-éhségnek vagy röviden „szer”-éhségnek. Amennyiben a szer megszerzése sikerrel jár, az egyén kényszert érez annak bevételére, használatára, önmaga örömének kielégítése céljából. A függő személy „szerkereső” magatartása közben vagy a szer használata és befolyása alatt jellemzően mindennemű felelősséget hárítva, nem törődik önmagával, családjával, munkájával, környezetével, a saját egészségét sem kímélve a szer használatára törekszik.^[5]

Fizikai függés kialakulásáról beszélhetünk olyan esetben, amikor a szer használatának abbahagyása vagy terápiás célú megvonása következtében a szerre jellemző elvonási tünetek állnak elő. A megvonási tüneteket a szaknyelv absztinencia-szindrómának is nevezi, mely tünetek gyakran ellentétesek a megvont szer akut hatásaival.^[4] Az orvosi szaknyelv az így kialakult „ellentüneteket” nevezi (az angol nyelvből átvett szóval) „rebound”-nak. Általánosságban elmondható, hogy a megvonási tünetek a használt szer már nagyon csekély mennyiségével enyhíthetők, melyet a függő személyek gyógyítása során gyakran fel is használnak.^[3]

Míg tehát a pszichés függést okozó szereknél a gyönyör ismételt átélése érdekében történik a szer alkalmazása, addig a fizikális dependencia esetén a szerhasználó azért nyúl újra a szerhez, mert a kellemetlen elvonási tünetek átélését akarja elkerülni.^[5]

A pszichés függőség a legtöbb esetben megelőzi a fizikai függőséget, de nem szükségszerűen vezet ahhoz.^[6]

Keresztdependencia

Keresztfüggőségnek (vagy keresztdependenciának) nevezi a szaknyelv a függőségnek azt a típusát, amelyben az azonos hatástani csoportba tartozó függőségért felelős szerek egymással helyettesíthetők. Keresztdependencia általában akkor alakul ki, ha a hasonló kémiai szerkezetű anyagok ugyanazon farmakológiai támadásponton (receptoron) keresztül hatnak vagy hatásuk ugyanazon a mechanizmuson alapszik. Egyszerűbb megfogalmazásban „függőségi helyettesíthetőség” áll fenn két szer között. Ilyen esetekben a szerhasználó az egyik szer megvonása okozta hiánytüneteket vagy a kínzó szeréhséget egy hasonló kémiai szerkezetű és hatásmechanizmusú szer alkalmazásával képes enyhíteni, ezzel akaratlanul is tovább fenntartva a függését a szertől.^[4] Keresztfüggőség alakulhat ki például az opioidok csoportján belül. Az opioidok (morfin, heroin stb.) ugyanahhoz a receptorhoz kötődnek, ezért ugyanazt a hatást érik el még akkor is, ha az affinitásuk a kötőhelyhez különböző erősségű. Hasonló keresztdependencia (tehát helyettesíthetőség) figyelhető meg az alkohol, benzodiazepinek, barbiturátok között is, ahol az egyik szer képes a másik által okozott elvonási tüneteket megszüntetni.^[3]

A dependencia orvosi diagnózisa

A szerfüggőség pszichiátriai betegség, amellyel a pszichiátria, azon belül az addiktológia foglalkozik. A dependenciával kapcsolatosan az Amerikai Pszichiátriai Társaság (American Psychiatric Association, APT)^{[* 2]} nemzetközileg is elfogadott diagnosztikai kritériumokat fogalmazott meg. Az APT a megállapításokat a Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders^{[* 3]} című, szakembereknek írt kézikönyvében, mint ajánlást jelentette meg, lehetővé téve ezzel a pszichiátriában a nemzetközileg egységes szempontrendszer alkalmazását a dependencia felismerésében és terápiájában.

Az ajánlásban foglaltak szerint dependenciával diagnosztizálható az a személy, akinél a szerrel kapcsolatosan az alábbi megállapításokból minimum három állítás fennáll.

- A szert (itt gyógyszert) nagyobb dózisban vagy gyakrabban alkalmazzák, mint az terápiásan indokolt lenne.

- A szer használatának leállítására vagy a dózis csökkentésére tett erőfeszítések sikertelenek.

- Az egyén életében központi szerepet tölt be a szerhez való hozzájutás, a használat, illetve a hatások kiheverése.

- A szerhasználónál gyakoriak az elvonási tünetek vagy azzal kapcsolatos mérgezési (intoxikációs) tünetek.

- A szerhasználó a szer hatásának következményeként lemond családi, baráti kapcsolatairól, felborítja korábbi szociális, társadalmi szokásait.

- Annak ellenére, hogy a szer súlyos fizikai és pszichikai mellékhatásokat okoz, az egyén mégis folytatja a folyamatos használatot.

- A szer használata során kifejezett hozzászokás (tolerancia) alakul ki.

Bővebben: Gyógyszerhozzászokás

Megjegyzések

↑ A drogfüggés szóhasználat helytelensége a „drog” megnevezésből fakad. A „drog” szó hivatalos (orvosi, gyógyszerészi) használatban a gyógyszerkészítményekhez használt természetes eredetű alapanyagokat jelenti. Tehát sem gyógyszert, sem kábítószert nem jelent. Hétköznapi szóhasználatban a „drog” szabadon értelmezett fogalom, amelyet az utca embere bátran használ gyógyszerekre, kábítószerekre, tudatmódosító pszichotrop anyagokra. A jog a kábítószerekkel kapcsolatos törvények és rendeletek szövegében a „drog” kifejezést – annak pontatlan értelme, definiálatlansága miatt – nem használja, kerüli.
↑ Az Amerikai Pszichiátriai Társaság a pszichiáterek szakmai szervezete az Egyesült Államokban, és egyben a világ legnagyobb pszichiátriai szervezete, melynek – a zömében amerikai tagok mellett – számos más ország pszichiátere is tagja. A Washington DC központú társaság a különféle szakmai folyóiratok, szakmai ajánlások, brosúrák, kézikönyvek kiadása mellett a pszichés betegségekkel kapcsolatos tudományos kutatásokat is támogatja.
↑ Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve

Jegyzetek

↑ Szekeres László: Orvosi gyógyszertan. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1980. 65. oldal ISBN 963-240-111-5
↑ Feldman, R. S., Meyer J. S., Quenzer L. F.: Principles of neuropsychopharmacology. Sinauer Associates Inc. Publishers, Sunderland, Massachusetts, 1997. 530–532. oldal. ISBN 0‐87893‐175‐9
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 512–513. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
↑ ^a ^b ^c William A. McKim: Drugs and Behavior: An Introduction to Behavioral Pharmacology. Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey 07458, 5. kiadás, 2003. 42–43. oldal. ISBN 0-13-048118-1
↑ ^a ^b Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. 688–689. oldal. ISBN 978-963-226-504-9
↑ Paul M. Carvey: Drug Action in the Central Nervous System. Oxford University Press, New York, Oxford, 1998. 317–320. oldal. ISBN 0-19-509334-8

[3] A drogfüggés szóhasználat helytelensége a „drog” megnevezésből fakad. A „drog” szó hivatalos (orvosi, gyógyszerészi) használatban a gyógyszerkészítményekhez használt természetes eredetű alapanyagokat jelenti. Tehát sem gyógyszert, sem kábítószert nem jelent. Hétköznapi szóhasználatban a „drog” szabadon értelmezett fogalom, amelyet az utca embere bátran használ gyógyszerekre, kábítószerekre, tudatmódosító pszichotrop anyagokra. A jog a kábítószerekkel kapcsolatos törvények és rendeletek szövegében a „drog” kifejezést – annak pontatlan értelme, definiálatlansága miatt – nem használja, kerüli.

[8] Az Amerikai Pszichiátriai Társaság a pszichiáterek szakmai szervezete az Egyesült Államokban, és egyben a világ legnagyobb pszichiátriai szervezete, melynek – a zömében amerikai tagok mellett – számos más ország pszichiátere is tagja. A Washington DC központú társaság a különféle szakmai folyóiratok, szakmai ajánlások, brosúrák, kézikönyvek kiadása mellett a pszichés betegségekkel kapcsolatos tudományos kutatásokat is támogatja.

[9] Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve

[1] Szekeres László: Orvosi gyógyszertan. Budapest, Medicina Könyvkiadó, 1980. 65. oldal ISBN 963-240-111-5

[FELD-2] Feldman, R. S., Meyer J. S., Quenzer L. F.: Principles of neuropsychopharmacology. Sinauer Associates Inc. Publishers, Sunderland, Massachusetts, 1997. 530–532. oldal. ISBN 0‐87893‐175‐9

[GYIR-4] Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 512–513. oldal, ISBN 978 963 226 324 3

[McKIM-5] William A. McKim: Drugs and Behavior: An Introduction to Behavioral Pharmacology. Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey 07458, 5. kiadás, 2003. 42–43. oldal. ISBN 0-13-048118-1

[FONY-6] Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. 688–689. oldal. ISBN 978-963-226-504-9

[CAR-7] Paul M. Carvey: Drug Action in the Central Nervous System. Oxford University Press, New York, Oxford, 1998. 317–320. oldal. ISBN 0-19-509334-8

[1]

[2]

[* 1]

[3]

[4]

[5]

[6]

[* 2]

[* 3]

PROFILPELAJAR.COM

Függőség (farmakológia)

A „szer” terminológiája

A függőség jellege

Keresztdependencia

A dependencia orvosi diagnózisa

Megjegyzések

Jegyzetek

Read other articles:

羅生門 (電影)

Langue

NKo (blok Unicode)

Синелобый амазон

Pianfei

Provincia (Italia)

Adolfo Zumelzú

Darrell Walker

Otto Kuntze

Alex Salmond

2016年美國總統選舉

Hypoxie chez les poissons

Harmony Company

Antonio Canova

Akihito

City of Nedlands

Đuro Basariček

Joe Pasternak

Estrategia empresarial

Bertrada di Montfort