PROFILPELAJAR.COM

	Föderalista Párt; Federalist Party
	Adatok
Elnök	Alexander Hamilton; John Jay; John Adams; Charles Cotesworth Pinckney; DeWitt Clinton; Rufus King;
Elnökségi tagok	Alexander Hamilton; John Jay; John Adams; Rufus King; John Marshall
Alapítva	1791
Feloszlatva	1824
Utódpárt	Nemzeti Republikánus Párt
Pártújság	Gazette of the United States
Ideológia	klasszikus konzervativizmus; Hamiltonizmus
Politikai elhelyezkedés	Jobboldal
Hivatalos színei	fekete és fehér
	Amerikai Egyesült Államok politikai élete
	A Wikimédia Commons tartalmaz Föderalista Párt; Federalist Party témájú médiaállományokat.

A Föderalista Párt volt az első politikai párt az Amerikai Egyesült Államokban. Alexander Hamilton alatt uralta a nemzeti kormányt 1791 és 1801 között. A párt elkezdett visszaesni, még egyszer, az 1812-es háború ellenzésével felemelkedett. A párt ezután szétesett, az utolsó elnöki jelöltüket 1816-ban állították. Konzervatívaknak és üzletembereknek kedvezett, a bankok pártfogói voltak a kormány, a hadsereg ellenében, ezek mellett ellenezték a francia forradalmat is és Nagy-Britanniát preferálták. A párt centralista, föderalista és protekcionista volt.^[4]^[5]

1801-ig irányította a párt a kormányt, mikor a Thomas Jefferson vezette ellenzéki Demokrata-Republikánus Párt többséget szerzett. 1790 és 1794 között bankárok és üzletemberek koalíciójaként. Az egyetlen Föderalista elnök John Adams volt. George Washington szimpatizált a párttal, de hivatalosan egy párt tagja se volt elnöksége során.^[6]

Föderalista irányelvek voltak egy Nemzeti Bank létrehozása, tarifák és Nagy-Britanniával jó kapcsolat kialakítása. A párt a legtöbb törvényhozási csatát megnyerte az 1790-es években.^[7]

John Adams-kormány (1797-1801)

Hamilton bizalmatlan volt John Adamsszel szemben, de nem tudta megállítani indulását a választáson. Az 1796-os elnökválasztáson Adams három elektori szavazattal nyert Thomas Jeffersonnal szemben, aki a kialakított rendszer alapján ennek köszönhetően alelnök lett.^[8]

A külügy volt ebben az időben a legfontosabb probléma az időszakban. Adams egyedül hozott döntéseket, nem konzultál se Hamiltonnal, se a párt többi vezetőjével. Többek közt ennek köszönhetően a kabinetje inkább Hamiltonnak felelt, mint neki.^[9]

Az adminisztráció egyik legfontosabb munkája az Idegen és Lázadás törvények voltak. A franciákkal egyre rosszabb kapcsolata volt az országnak. 1798-ban elfogadták az Idegen és Lázadás törvényeket, amelyek közül a korábbi lehetőséget adott az elnöknek, hogy az általa túl veszélyesnek talált személyeket deportálja. A Lázadás törvény bűncselekménnyé tette a kormány hamis, botrányos és rosszindulatú kritizálását.^[10]

Több republikánus újságszerkesztőt is elítéltek, megbüntettek vagy bebörtönöztek ezen törvények alapján, újságaikat pedig bezárták.^[11] Erre válaszként Jefferson és James Madison titokban a Kentucky és Virgina határozatot, amely a két államban alkotmányellenesnek nevezte a törvényeket, ennek köszönhetően érvénytelenítve azokat.

A Föderalisták létrehoztak egy flottát, új fregattokkal és adóemeléssel fizettek érte. Pennsylvaniában ezt követően kitört a Fries-lázadás, mert nem voltak hajlandóak fizetni az új adókat. John Fires-t halálra ítélték hazaárulásért, de Adams megbocsátást nyújtott neki. AZ 1978-as választások idején a párt jól teljesített, de a következő évben belső problémákkal küzdöttek. 1799 elején Adams ki akart szabadulni Hamilton befolyása alól és egy új békeküldetést küldött Franciaországba. A küldetés sikeres volt, amellyel a "Kvázi-háború" véget ért és a hadsereg nagy részét feloszlatták.

Hamilton és Adams nagyon nem kedvelte egymást és a föderalisták a kettőjük között voltak szétválva. Hamiltonnak nem tetszett a politikai hatalmának elvesztése, ezért Charles Pinckney-t támogatta a következő választáson. Ez egy hasadást okozott a párton belül, ami Thomas Jefferson és a Demokrata-Republikánusok győzelméhez vezetett.^[12]

Választások

Elnökválasztás

Választás	Jelöltek		Szavazatok	Elektori szavazás
Választás	Elnök	Alelnök	Százalék	Elektori szavazatok	Helyezés
1796	John Adams	Thomas Pinckney	53.4	71 / 138	1
1800	John Adams	Charles C. Pinckney	38.6	65 / 138	2
1804	Charles C. Pinckney	Rufus King	27.2	14 / 176	2
1808	Charles C. Pinckney	Rufus King	32.4	47 / 176	2
1812	DeWitt Clinton	Jared Ingersoll	47.6	89 / 217	2
1816	Rufus King	John E. Howard	30.9	34 / 217	2
1820	Nincs jelölt		16.2	0 / 232	2

Kongresszus

Kongresszus	Év	Szenátus^[13]					Képviselőház^[14]					Elnök
Kongresszus	Év	Összes	Anti- Adminisztráció	Pro- Adminisztració	További	Üres székek	Összes	Anti- Adminisztráció	Pro- Adminisztráció	További	Üres székek	Elnök
1.	1789–1791	26	8	18	—	—	65	28	37	—	—	George Washington
2.	1791–1793	30	13	16	—	1	69	30	39	—	—
3.	1793–1795	30	14	16	—	—	105	54	51	—	—
Kongresszus	Év	Összes	Demokrata- Republikánus	Föderalista	További	Üres székek	Összes	Demokrata- Republikánus	Föderalista	További	Üres székek	Elnök
4.	1795–1797	32	11	21	—	—	106	59	47	—	—	George Washington
5.	1797–1799	32	10	22	—	—	106	49	57	—	—	John Adams
6.	1799–1801	32	10	22	—	—	106	46	60	—	—	John Adams
7.	1801–1803	34	17	15	—	2	107	68	38	—	1	Thomas Jefferson
8.	1803–1805	34	25	9	—	—	142	103	39	—	—
9.	1805–1807	34	27	7	—	—	142	114	28	—	—
10.	1807–1809	34	28	6	—	—	142	116	26	—	—
11.	1809–1811	34	27	7	—	—	142	92	50	—	—	James Madison
12.	1811–1813	36	30	6	—	—	143	107	36	—	—
13.	1813–1815	36	28	8	—	—	182	114	68	—	—
14.	1815–1817	38	26	12	—	—	183	119	64	—	—
15.	1817–1819	42	30	12	—	—	185	146	39	—	—	James Monroe
16.	1819–1821	46	37	9	—	—	186	160	26	—	—
17.	1821–1823	48	44	4	—	—	187	155	32	—	—
18.	1823–1825	48	43	5	—	—	213	189	24	—	—

Források

↑ Hushaw, C. William. Liberalism Vs. Conservatism; Liberty Vs. Authority. Dubuque, IA: W. C. Brown Book Company, 32. o. (1964. december 31.)
↑ Class Counts: Education, Inequality, and the Shrinking Middle Class. Rowman & Littlefield Publishers (2007. március 9.). ISBN 9780742573727
↑ Larson, Edward J.. A Magnificent Catastrophe: The Tumultuous Election of 1800, America's First Presidential Campaign, 21. o. (2007). ISBN 9780743293174 „The divisions between Adams and Jefferson were exasperated by the more extreme views expressed by some of their partisans, particularly the High Federalists led by Hamilton on what was becoming known as the political right, and the democratic wing of the Republican Party on the left, associated with New York Governor George Clinton and Pennsylvania legislator Albert Gallatin, among others.”
↑ Lind, Michael. Hamilton's Republic [1987]. ISBN 0-684-83160-0
↑ Clark, Cynthia. Encyclopedia of Tariffs and Trade in U.S. History: The Encyclopedia, volume I [2003]. ISBN 9780313319433
↑ Chambers, William Nisbet. Political Parties in a New Nation [1963]
↑ Wood, Gordon S.. Empire of Liberty: A History of the Early Republic, 1789–1815 [2009]
↑ Weisberger, Bernard A.. America afire: Jefferson, Adams, and the first contested election [2001]
↑ Kohn, Richard H.. Eagle and sword: The Federalists and the creation of the military establishment in America, 1783–1802 [1975]
↑ Smith, James Morton. President John Adams, Thomas Cooper, and Sedition: A Case Study in Suppression [1955]
↑ Franklin, Marc A., Anderson, David A. és Lydski, Lyrissa Barnett. Mass Media Law [2005]
↑ Manning, Dauer. The Adams Federalists [1953]
↑ U.S. Senate: Party Division. www.senate.gov. (Hozzáférés: 2021. január 9.)
↑ Party Divisions of the House of Representatives, 1789 to Present | US House of Representatives: History, Art & Archives (angol nyelven). history.house.gov. (Hozzáférés: 2021. január 9.)