Félix Douay
Született	1816. augusztus 14. Párizs
Meghalt	1879. május 5. (62 évesen) Párizs
Sírhely	Montparnasse-i temető
Állampolgársága	francia
Rendfokozata	hadosztálytábornok
Csatái	porosz–francia háború
Kitüntetései	a francia Becsületrend nagykeresztje Knight Grand Cross of the Order of Guadalupe Osztrák Császári Vaskorona-rend
A Wikimédia Commons tartalmaz Félix Douay témájú médiaállományokat.

Félix Charles Douay [ejtsd: dué] (1816. augusztus 14. – Párizs, 1879. május 4.) francia tábornok.

Pályáját mint közkatona kezdte. 1838-ban hadnagy, 1855-ben ezredes, majd, miután Niel marsall hadtestével végigküzdötte az 1859-es olasz hadjáratot. A solferinói csatában súlyosan megsebesült, hadosztálytábornokká nevezték ki. Részt vett a mexikói expedíciós hadjáratban és megverte Uraga mexikói tábornokot.

Visszatérve Párizsba, III. Napoléon főhadsegédévé nevezte ki. Az 1870-es porosz–francia háborúban a 7. hadtestet vezényelte a wörthi, a beaumont-i és a sedani ütközetekben. Sedannál német fogságba esett, ahonnan csak a békekötés után szabadult ki. 1871. május 21-én az Auxerre-ben (Burgundia) toborzott hadtest élén elsőként vonult be a kommün által védelmezett Párizsba. Dombrowski lengyel kommünárd tábornok csapatainak leverése után Douay elfoglalta Belleville magaslatait, megmentette a kommünárdok által felgyújtott Louvre-t, és utat nyitott Cissey tábornok csapatainak.

A köztársasági hadsereg újjászervezésekor a 6. hadtest parancsnokává nevezték ki.

• Douay. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X