Rops ifjúkorában egyre inkább divatossá vált kétségbe vonni az egyházi dogmákat a feltörekvő racionalizmus jegyében. Jezsuita iskolába járt, de már ott kezdett szatirikus nyomatokat készíteni álszent egyházi személyekről, ezeket később meg is jelentette az Uylenspiegel című lapban, amit maga hozott létre családi örökségből.
Későbbi tanulmányait a brüsszeli egyetemen végezte. Művészetének erőssége a karikatúra volt, hírnevét elsősorban ezzel szerezte. 1864-ben találkozott Charles Baudelaire-rel, akinek a személyisége élete végéig tartó hatást gyakorolt rá. A költő egy sor művéhez készített illusztrációkat, többek között a Franciaországban betiltott A romlás virágai belgiumi kiadásához.
1888-ban megkapta a Francia Becsületrendet, de három nappal később néhány könyvét elkobozták a boltokban. Műveinek erotikus tartalmát a korabeli társadalom általában nem fogadta el, ebben nem segített azok társadalomkritikai tartalma sem.
Nem csak az egyház és a polgárság álszentségét támadta, kinevettette a korabeli baloldali munkásmozgalom üres jelszavait is. (Felhívás a tömegekhez!) Ismert szabadkőműves is volt.[1]
Szülővárosában, Namurban múzeumot szenteltek munkásságának. Egykori villájában ma ifjúsági szálló működik. A brüsszeli Charlier Múzeumban is látható néhány műve.
Látása 1892-től megromlott, de irodalmi kapcsolatait haláláig ápolta.
Galéria
69
Szent Teréz mint filozófus
Felhívás a tömegekhez!
Pornokraták
Irodalom
Benoît Noël et Jean Hournon: Parisiana – La capitale des peintres au siècle XIX. (Étude de Pornokratès), Paris, Les Presses Franciliennes, 2006
Hélène Védrine: Félicien Rops: Mémoires pour nuire à l'histoire artistique de mon temps, Bruxelles, Labor, 1998
Véronique Leblanc: D’Art, de Rimes et de Joie – Lettres à un ami éclectique – Correspondance de Félicien Rops à Théodore Hannon, Province de Namur, 1996
Olivier Salazar-Ferrer: Lettres à un ami vagabond – Correspondance de Félicien Rops à Jean d'Ardenne, Musée Rops, Namur et Revue Agone, Marseille, 1994
Thierry Zéno – Préface de Jean-Pierre Babut du Marès: Les Muses sataniques – Félicien Rops, œuvre graphique et lettres choisies, Bruxelles, Jacques Antoine, 1985
Robert Delevoy, Gilbert Lascault, Jean-Pierre Verheggen et Guy Cuvelier: Félicien Rops, Lausanne – Paris, Bibliothèque des Arts, 1985
Camille Lemonnier: Félicien Rops – L’homme et l’artiste, Paris, Henri Floury, 1908. Réédité avec une préface d’Hélène Védrine (Paris, Séguier, 1997)
"Magyar Ropszódiák". Félicien Rops a belga szimbolizmus mestere; kiállításrend. Véronique Carpiaux, Földi Eszter, szerk. Földi Eszter, Kárai Petra; MNG, Bp., 2010 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)