A fél nagytengely geometriai fogalom, amely ellipszisek és hiperbolák méretét jelöli.

A nagytengely az ellipszis két pontját összekötő azon egyenes szakasz, amely áthalad mindkét fókuszponton. A fél nagytengely ennek a fele; a középpontból indul az egyik fókuszponton át a csúcsig. Speciálisan, ha az ellipszis kör, akkor a fél nagytengely, és a fél kistengely is megegyezik a kör sugarával. Megfordítva, az ellipszis fél nagytengelyére gondolhatunk úgy, mint az ellipszis legnagyobb sugarára.

A fél nagytengely közvetlen kapcsolatban áll az ellipszis excentricitásával és a fókuszon átmenő, nagytengelyre merőleges húrral. A következő képletekben az excentricitás e, a fél kistengely b, és a fókuszon átmenő, nagytengelyre merőleges húr fele ℓ:

${\displaystyle b=a{\sqrt {1-e^{2}}},\,}$

${\displaystyle \ell =a(1-e^{2}),\,}$

${\displaystyle a\ell =b^{2}.\,}$

A fél nagytengely hossza éppen az ellipszis egy pontja és az egyik fókuszpont távolságának középértéke.

Helyezzük el az ellipszist úgy, hogy az egyik fókuszpontja az origóban, a másik az x tengelyen legyen! Polárkoordinátákban tekintve az ellipszis egyenletét:

${\displaystyle r(1-e\cos \theta )=\ell .\,}$

Az ${\displaystyle r={\ell \over {1+e}}\,\!}$ és az ${\displaystyle r={\ell \over {1-e}}\,\!}$ középértéke: ${\displaystyle a={\ell \over 1-e^{2}}.\,}$

A hiperbola fél nagytengelye a hiperbola két ágának távolságának fele. Szokták ennek még a mínusz egyszeresét venni, a konvencióktól függően. A következő egyenletekben a hiperbola fél nagytengelyét a, a fél kistengelyét b, és a fókuszon átmenő, nagytengelyre merőleges húr felét ℓ. Ekkor:

${\displaystyle {\frac {\left(x-h\right)^{2}}{a^{2}}}-{\frac {\left(y-k\right)^{2}}{b^{2}}}=1.}$

és

${\displaystyle a={\ell \over e^{2}-1}.}$

A hiperbola transzverzális tengelyének iránya megegyezik a nagytengely irányával.^[1]

Egy parabola tekinthető egy ellipszisekből álló sorozat határértékének, ahol is az egyik fókusz rögzített, míg a másik mindennél messzebb kerül. Eközben a fókuszon átmenő, nagytengelyre merőleges húr változatlan. Ekkor mindkét tengely hossza a végtelenbe tart; a nagytengely valamivel gyorsabban nő, mint a kistengely.

A csillagászatban a fél nagytengely az égitestek ellipszis alakú pályáinak meghatározó eleme.

A keringő égitestek T keringési ideje

${\displaystyle T=2\pi {\sqrt {a^{3} \over \mu }}}$

ahol a a pálya fél nagytengelye, és μ az alap gravitációs paraméter. Tehát a keringési idő független az excentricitástól.

A Naprendszerben a fél nagytengely és a keringési idő közötti összefüggés követi a harmadik Kepler-törvényt:

${\displaystyle T^{2}\propto a^{3}\,}$

ahol T-t években, a-t csillagászati egységben mérik. Ez a képlet a kéttest-probléma egyszerűsített leírása. A Newton által meghatározott alak:

${\displaystyle T^{2}={\frac {4\pi ^{2}}{G(M+m)}}a^{3}\,}$

ahol G a gravitációs állandó, M a középponti, és m a keringő test tömege. Tipikusan M nagyságrendekkel nagyobb, mint m, ezért m elhanyagolható.

Gyakran mondják, hogy a fél nagytengely a keringő és a középponti test átlagos távolsága. Ez azonban nem pontos, mert a különféle paraméterezések más és más középértéket adnak:

• A középponttól mért szög alapján vett középérték a fél nagytengelyt adja
• A fókusztól mért szög alapján véve a középértéket a fél kistengelyt kapjuk: ${\displaystyle b=a{\sqrt {1-e^{2}}}\,\!}$
• Az eltelt idő és a keringési idő hányadosával számolva

${\displaystyle a\left(1+{\frac {e^{2}}{2}}\right).\,}$

• Az ellipszissel azonos területű kör sugara a mértani középpel számítható:

${\displaystyle {\sqrt {ab}}=a{\sqrt[{4}]{1-e^{2}}}.\,}$

Az a fél nagytengely kiszámítható a következőképpen:

${\displaystyle a={-\mu \over {2\varepsilon }}\,}$

elliptikus, és ez vagy ellentettje hiperbolikus pálya esetén,

ahol ${\displaystyle \varepsilon ={v^{2} \over {2}}-{\mu \over \left|\mathbf {r} \right|}}$ a specifikus orbitális energia, és ${\displaystyle \mu =G(M+m)\,}$ a gravitációs együttható.

Továbbá:

• v a keringő égitest kerületi sebessége
• r a keringő égitest helyvektora
• G a gravitációs állandó
• M és m a két test tömege.

Adott össztömeg és összenergia esetén a nagytengely azonos marad, tekintet nélkül az excentricitásra és a két test tömegének arányára. Megfordítva, adott össztömeg és adott nagytengely esetén az összenergia mindig ugyanaz marad.

• Semi major axis: a.

• Ellipszis kis- és nagytengelye

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Semi-major axis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.