1855. szeptember 8-án lépett a rendbe, 1861. augusztus 8-án tett fogadalmat. A pesti egyetemen végzett teológiai tanulmányai után 1863. január 11-én misés pappá szentelték fel, azután Pannonhalmán az egyházi jog és egyháztörténelem tanára, 1877-ben székesegyházi lelkész[1] és főapáti titkár volt 1879-ig; ez évtől fogva a soproni rendház főnöke és ünnepnapi egyházi szónok. Utolsó éveiben Bakonybélben lakott. Budapesten hunyt el, ahová gyógykezelés céljából utazott.
Művei
Predigt beim feierlichen Erstlingsopfer des Leopold Fr. Bierbrauer Benidictiner... Gehalten in Güns, 26. Dec. 1864. Güns. 1865
Egyházi beszéd, melyet nt. Bertalanffy Theodor Szombathelyen 1865. okt. 1. tartott újmiséje alkalmával mondott. Szombathely, 1865
Egyházi beszéd, melyet ft. Szkalka Kandid aranymiséje alkalmával mondott 1873. szept. 28. Győr, 1873
Kézirati munkái: De declaratione Cleri Gallicani de 19. Mart. 1682. Dissertatio pro obtinendis gradibus theologicis a. 1865. Nestorianusok. Nizam 1873.
Álneve és monogramja: Faludi, F. B.
Cikkei jelentek meg a Tanodai Lapokban (I. 1858. A classica literatura s keresztyén érdekeink), a Kath. Néplapban (1866. Kruesz Krizostom életrajza) a Fehér Ipoly, Győrmegye egyetemes leirásában (1874. A pannonhalmi főapátság és főmonostor, A pannonhalmi főapátság elkülönített egyházterülete). A Szent-István társulat által kiadott Egyetemes magyar encyclopaediában 81 cikket irt az angol és francia nemes családokról, pápákról, vallásreformátorokról, az egyházi és világi történet valamint a földrajz köréből.
