A Frideczky család régi Nógrád megyei birtokos család volt. Frideczky Lajos dédapja, Frideczky Tádé Nógrád vármegyei táblabíró volt (1755). A tereskei birtok perlésében és a Kamper család iratainak megőrzésében Frideczky Tádénak volt fő szerepe.[2] Végrendeletében[3] és örököseinek (Károly, Bora, Franciska, Antal, József, Mária) osztálylevelében[4] nyert rendezést hagyatéka.
József (1780-1851) a Frideczky család többi tagjával kötött szerződések után szerezte meg a tereskei birtokot.[5]1850-ben feleségével, Géczy Teréziával (1794–1856) közösen nyilatkoztak arról, hogy a birtokot, fiuk, Frideczky Lajos szabad rendelkezésére bocsátják.[6]
Édesapja 1810-től 1820-ig a pozsonyi kerületben al-tartományi biztos volt. Frideczky Lajos már fiatalon, 1839-ben másod aljegyzője, 1841-ben első aljegyzője, majd 1845-ben főjegyzője volt Nógrád megyének. 1842-ben táblabíróvá nevezték ki.[7] 1848-ban országgyűlési képviselővé választották.[8] 1849-ben a forradalmi feldunai hadseregnél kormánybiztos volt. A szabadságharc leverése után őt is letartóztatták és a Neugebaudéba vitték.[9] A tereskei birtokát Majthényi császári biztos zár alá helyeztette 1849-ben.[10] A hadi törvényszék vizsgálata után, 1850-ben elengedték[11] Később Deák Ferenc pártjához csatlakozott. A kor számos kiemelkedő egyéniségével folytatott levelezést.[12]1861-ben ismét képviselői mandátumot szerzett.[13] Az országgyűlésen elmondott beszéde és politikai fejtegetései is az Adorján-Szeleczky levéltárban találhatók.[14]1867-től 1871-ig Nógrád megye első alispánja, 1872-től a balassagyarmati törvényszék elnöke volt. 1902. december 3-án halt meg Losoncon. Sírja Gortvakisfaludon ma is épségben van. A tereskei Frideczky kúria műemlék, a századforduló óta renoválták.
Az Adorján-Szeleczky levéltárban dossziékban őrzött dokumentumok (a fenti levéltári jelzetek alatt) is forrásként szolgáltak Varga János „Frideczky Lajos memoárja - Középszinten a történelemben” című munkájának megírásában (1988), amely Frideczky Lajos életpályájáról szól, a Nógrád Megyei levéltár kiadványában.
Adorján Szeleczky Levéltár és családi iratok (pl. Frideczky Matild gyászjelentése is) mutatják, hogy Frideczky Lajos és leszármazottai sohasem használták a kaplathi és csenedei előnevet, viszont az apácafalvi és tereskei előnevet igen. Frideczky Lajos leszármazása egyenesvonalú Frideczky Jánostól, aki 1694. augusztus 21-én nyert nemesi oklevelet I. Lipót királytól. Ebben természetesen nem szerepelhet az apácafalvi és tereskei előnév, mert a tereskei birtok megszerzése Frideczky Tádé (Lajos dédapja) nevéhez fűződik. A csenedei és kaplathi előnév a Frideczky család Nyitra megyei másik ágában ismeretes, amelynek prominens képviselője volt Frideczky Timót. Ezzel az ággal azonban a családi iratok szerint rokoni kapcsolat nem mutatható ki, így a szócikkben a csenedei és kaplathi előnév helyett az ezen ág által használt előnév indokolt. Rodriguez (Frideczky Matild leszármazottja).
