1922 és 1926 között a mezőgazdasági főiskolán tanult, majd 1928 és 1945 között egy mezőgazdasági szövetkezet könyvvizsgálójaként dolgozott. A második világháború után 1953-ig Szlovákia nemzeti kulturális intézetében, a Matica slovenskában dolgozott, majd a Szlovák Írók Szövetségének elnökévé választották, amely tisztséget 1956-ig töltötte be. Mindig is kötődött szülőföldjéhez.
Első irodalmi műveit (költészet és próza) magazinokban (Mladé prúdy, Svojeť, LUK, Slovenské pohľady, Tvorba, Elán) jelentette meg. Szociális motívumokkal, intim dalszövegekkel és társadalmi történetekkel készített verseket írt, tematikusan a falu környezetére és a második világháború idejére építve. A gazdasági és kulturális kérdésekkel foglalkozó újságírói tevékenysége is jelentős.
A falu szeretete főleg az első, Vörösbor című művében nyer kifejezést, amely a szlovák faluábrázolás egyik legjelentősebb regénye. Második regénye, a Falu a hegyek közt is falusi tematikájú. Utolsó műve, A szent sötétség egy be nem fejezett trilógia első része, amely a fasizmus idején játszódik, szatirikus humorral bemutatva az emberek esendőségét. Önéletrajzi regénye: A versektől a regényekig. Riportokat, tárcákat is írt. Munkái a szocialista realizmus irányzatába tartoznak.
Ez a szócikk részben vagy egészben a František Hečko című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 323. o.
