Forbáth Sándor, 1906-ig Freud Sándor,^[1] álnevén A. F. Witley (Székesfehérvár, 1890. április 18.^[2] – London, 1964. január 1.) orvos, költő.

Freud Lajos kereskedő és Reich Zsófia fia. Középiskolai tanulmányait a budapesti V. kerületi állami főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem orvosi karának hallgatója volt. Pályáját a Szent János Kórházban kezdte, ahol a laboratórium vezetője lett. 1916-ban jelent meg első szakmunkája német nyelven a neves berlini és bécsi kiadónál "Immunitätslehre" címen, majd nem sokkal később magyar nyelven is megjelent Budapesten: A serológia alapvonalai és a védő és gyógyoltások címen, amely szerzőjét a szakterület tekintélyei közé emelte. 1916. április 8-án Budapesten házasságot kötött Polnauer Márton és Casiner Estella lányával, Almával.^[3]

Az orvosi hivatás mellett már medikus korától foglalkozott a költészettel is. Nagy ihletője kortársaihoz hasonlóan Ady volt. Már 20 évesen verse jelent meg a Nyugat című folyóiratban Így lesz jó címen.

Első önálló kötete 1913-ban jelent meg Asszonyok parkja címen. Majd 1920-ban megindította a kéthetente megjelenő Magyar orvos című lapot is, amely azonban rövid életű volt. 1922-ben azonban megjelent újabb verseskötete: Játékhajó címen, Babits Mihály előszavával, amelyet 1923-ban a Hold árnyéka, 1925-ben Vidéki örökség, 1929-ben pedig a Fekete virág és más elbeszélések és még ugyanez évben a Cselló című kötet követett.

Az 1930-as évek körül Angliába emigrált.

• Ibsen: A tenger asszonya (fordította, Budapest, 1910)
• Az asszonyok parkja (versek, Budapest, 1913)
• Az immunoltások technikájára vonatkozó általános tudnivalók és szabályok (Budapest, 1916)
• A serologia alapvonalai és a védő- és gyógyoltások (Budapest, 1917)
• A gyakorlati therápia kompendiuma (1920)
• Játékhajó (versek, Babits Mihály előszavával, Budapest, 1922)
• A hold árnyéka: új versek :1922-1923 (Budapest, 1923)
• Továbbképző előadások az orvosi gyakorlatról (szerk., Budapest, 1923)
• Vidéki örökség (versek, Budapest, 1925)
• A magyar gyógyszerkülönlegességek javallatai (szerk., Budapest, 1926)
• A fekete virág és más elbeszélések (Budapest, 1929)
• Orvosi naplókönyv és hétszáz diagnosztikus és terapikus epigramma (Budapest, 1929)
• A modern therápia zsebkönyve (szerk., Budapest, 1930)

• Orvostörténet [1]
• Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
• Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.  
• Magony Imre: Székesfehérvári olvasókönyv. Székesfehérvár, Árgus Kiadó, 2002
• Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. jav. és bőv. kiad. + Álnévlexikon] Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 289. o.  Online elérés
• Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8  
• Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
• Világirodalmi lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970-1997