PROFILPELAJAR.COM

	Fonyó Sári
Született	Freund Sarolta; 1891. április 18.; Dusnok
Elhunyt	1949. január 3. (57 évesen); Budapest, Terézváros
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Freistadt Fülöp
Szülei	Freund Vilmos; Freund Katalin
Foglalkozása	banktisztviselő
Halál oka	önakasztás
	Sablon • Wikidata • Segítség

Fonyó Sári,^{[m 1]} 1912-ig Freund Sarolta^[1] (Dusnok, 1891. április 18.^[2] – Budapest, Terézváros, 1949. január 3.^[3]) banktisztviselő, nőmozgalmi vezető, pártmunkás.

Élete

Freund Vilmos kereskedő és Freund Katalin (1869–1905)^[4] gyermeke, izraelita vallású. Anyai nagyszülei Freund Salamon és Trebitsch Sarolta voltak. Édesanyja, Freund Katalin elsőfokú unokatestvére volt Trebitsch Ignác kalandornak és Tarczai Lajos szocialista politikusnak.

1910-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba, belépett az MSZDP-be, 1915-től pedig a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tisztviselőjeként dolgozott.^[5] Az első világháború alatt a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete bizalmija volt, majd 1918-19-ben szerepet vállalt az illegális KMP megszervezésében, annak alakulásától fogva tagja, a Központi Bizottság háromtagú direktóriumának egyik összekötője volt.^[6] 1918. októberben az MSZDP IX. választókerületi pártszervezet alelnökévé választották.^[7] A kommün alatt a pénzintézetek lefoglalását irányította, s a Hadügyi Népbiztosságon a titkárság vezetőjeként működött: Szántó Béla titkára volt, egyben tagja a Budapesti Munkás- és Katonatanácsnak.^[8]^[9] 1919. április 27-én Budapesten, a IX. kerületben hozzáment Freistadt Fülöphöz,^[10]^[11] Freistadt Mór és Fuchs Henrietta fiához. A két tanú Kun Béla és Szántó Béla volt.^[12] A Tanácsköztársaság bukása után hatévnyi fegyházbüntetésre ítélték,^[13] ám a szovjet–magyar fogolycsere-akció keretei közt 1922-ben Szovjet-Oroszországba távozhatott,^[14] ahol a moszkvai Állami Bankban talált állást. A második világháború után visszatért Magyarországra, s a Magyar Nemzeti Bank vezető tisztviselője volt.^[15] 1949-ben felakasztotta magát.^[3]

Származása

**Fonyó Sári családfája**
Fonyó Sári (Dusnok, 1891. április 18.– Budapest, 1949. január 3.)	Apja: Freund Vilmos izr.	Apai nagyapja:	Apai nagyapai dédapja:
			Apai nagyapai dédanyja:
		Apai nagyanyja:	Apai nagyanyai dédapja:
			Apai nagyanyai dédanyja:
	Anyja: Freund Katalin (Paks, 1869. március 24. – Budapest, 1905. február 22.) izr.	Anyai nagyapja: Freund Sámuel izr.	Anyai nagyapai dédapja: Freund Wolf (Farkas) izr.
			Anyai nagyapai dédanyja: Haas Fáni izr.
		Anyai nagyanyja: Trebitsch Sarolta izr.	Anyai nagyanyai dédapja:
			Anyai nagyanyai dédanyja:

Megjegyzések

↑ Hivatalos okmányokon a Sarolta név szerepel, míg a Magyar Életrajzi Lexikon, illetve több Fonyóval foglalkozó forrás is Fonyó Sáriként említi.

Jegyzetek

↑ A Belügyminisztérium 1912. évi 102825. sz. rendelete. MNL-OL 30793. mikrofilm 426. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1912. év 7. oldal 32. sor.
↑ Születési bejegyzése a kalocsai izraelita hitközség születési akv. 22/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
↑ ^a ^b Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 19/1949. folyószám alatt.
↑ Freund Vilmosné Freund Katalin halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 714/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
↑ Lásd Magyarország tiszti cím- és névtára 1915–1918. évi kiadványai.
↑ dr. Rákos Ferenc (1959). „A Kommunisták Magyarországi Pártja második (illegális) Központi Bizottságának munkájáról”. Társadalmi Szemle (2), 96. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
↑ (1918. október 11.) „Pártügyek”. Népszava 46 (238), 8. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
↑ (1919. április 10.) „A megválasztott munkás- és katonatanácsok”. Népszava 47 (86), 8. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
↑ (1919. április 12.) „A központi tanács és a kerületi huszas bizottságok megválasztása”. Népszava 47 (88), 5. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
↑ 1918-ban önkéntesként a Vörös Hadseregben harcolt, 1918. októberben Moszkvában az OK(b)P Külföldi Nyelvcsoportjai Föderációja katonai osztályának vezetőjévé nevezték ki, ahová a permi frontról érkezett. Józsa Antal (1979). „Az internacionalisták szervezése és a Magyar Tanácsköztársaság katonai megsegítése”. Hadtörténelmi Közlemények 26 (1), 25. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
↑ 1919-ben ő is a Munkás- és Katonatanácsok központi munkástanácsának tagja lett. (1919. április 15.) „A központi szovjet megalakulása”. Pesti Napló 70 (89), 1. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest IX. ker. polgári akv. 1049/1919. folyószám alatt.
↑ (1920. augusztus 27.) „A hadügyi népbiztos titkárnője”. Budapesti Hírlap 40 (203), 4. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
↑ (1922. február 7.) „A politikai elítéltek harmadik csoportját elszállították”. Népszava 50 (30), 3. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)
↑ (1948. szeptember 2.) „A Tebony és a sorsharag”. Haladás 4 (36), 8. o. (Hozzáférés: 2016. január 31.)

Források

Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1972.
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1920 - 6998

További információk

Lengyel József: Visegrádi utca. [Budapest]: Szépirodalmi Könyvkiadó. 1962.
Nagy Eta: Fonyó Sári. In: A szocialista forradalomért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. [Budapest]: Kossuth Könyvkiadó. 1975. 161–162. p.
HU BFL - VII.5.c - 6693 - 1920