Fodor Aladár
Született	1877. október 14.[1] Gyömrő[1]
Elhunyt	1918. július 3. (40 évesen) Bécs
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	újságíró filmproducer filmrendező színész forgatókönyvíró operatőr
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (35-1-20)
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Fodor Aladár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fodor Aladár, Fuchsz (Gyömrő, 1877. október 14.^[2] – Bécs, 1918. július 3.) magyar újságíró, filmproducer, filmrendező, színész, forgatókönyvíró.

Fuchsz Adolf és Schönfeld Karolin fia. Pályája újságírással indult; a Pesti Napló rendőri rovatvezetőjeként dolgozott. Az 1910-es évek elején a filmezés kezdte érdekelni. A Projectograph Rt. filmvállalatnál dolgozott. 1912-ben Fröhlich Jánossal tulajdonosa volt a Magyar Írók Mozijának (Andrássy út 60.). Vajda Jánossal és Fröhlich Jánossal együtt 1913-ban megalapította a Kino-riport nevű filmvállalatot. Az első világháború előtti években híradóival és dokumentumfilmjeivel tűnt fel. A világháború alatt haditudósítóként dolgozott a fronton.

Vállalatuk játékfilmeket is készített.

• Tüzet kérek! (1912, rendező és színész is)
• A 300 éves ember (1914, rendező is)
• Pufi (1914, rendező is)
• Pufi cipőt próbál (1914)
• A budai szenzációs rablógyilkosság (1914)
• A nagyhöflányi fenevad vérengzése (1914)
• Belgrád bevétele (1914)
• Böském (1914, rendező is)
• Szerbia hadat üzen (1914, rendező is)
• Fikszírozzák a feleségem (1914, rendező is)
• Egy hétig a trónörökös pár kíséretében (1915)
• Hőseink diadalútja Galíciában (1915, Fröhlich Jánossal és Illés Jenővel)
• Könyörgő körmenet fegyvereink győzelméért (1915, operatőr is)
• Magyarország a világháborúban (1916)
• Muki, a szoknyavadász (1916)
• Az ezüst kecske (1916, Fröhlich Jánossal, továbbá forgatókönyvíró is)
• Fogat fogért (1916)
• Csonkaművész (1917)
• Szépségverseny Siófokon (1917)
• Árvák imája (1922)

• A 2000 éves férfi (1912, Szekula Jenővel, forgatókönyvíró is)
• IV. Károly megkoronázása (1916, operatőr is)

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Hangosfilm.hu
• Ábel Péter: Új Filmlexikon. 1. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 345. old.

• Nemeskürty István: A mozgóképtől a filmművészetig (Budapest, 1961)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar filmlexikon. Szerkesztette: Veress József. Budapest, Magyar Nemzeti Filmarchívum, 2005.
• Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8