A Final Fantasy-epizódok rendszerint különálló történetek, mindegyiknek eltérő helyszíne, cselekménye és főszereplői vannak, azonban a sorozatot számos visszatérő elem is egybefogja, közöttük játékmechanikák és visszatérő szereplőnevek. Mindegyik cselekményének középpontjában egy csapat hős áll, akik egy az egész világra fenyegetést jelentő gonosz ellen harcolnak, azonban a szereplők belső küzdelmeit és kapcsolatait is bejárják. A szereplők nevei gyakran a történelemből, nyelvekből, a popkulturából és a különböző mitológiákból ered. Az egyes játékok mechanikája hasonló harcrendszereket és helyszíneket tartalmaznak.
A Final Fantasy videójáték-sorozat kritikailag és kereskedelmileg is sikeres, abból több mint 154,5 millió példányt adtak el, ezzel minden idők egyik legtöbb példányszámban eladott videójáték-sorozata. A sorozat közismert az újításairól, a grafikájáról és a zenéjéről, így a full-motion videókról (FMV), fotórealisztikus szereplőmodellekről és Uemacu Nobuo zenéjéről. A sorozat számos, a szerepjátékokban ma már elterjedt funkciót tett népszerűvé, illetve Japánon kívül magát a műfajt is népszerűvé tette.
A sorozat első epizódja 1987. december 18-án jelent meg Japánban. A rákövetkező játékok sorszámozottak és az azt megelőző játékokhoz nem kapcsolódó történettel rendelkeznek, így a számok kötetekre és nem folytatásokra utalnak. Több Final Fantasy-játékot az észak-amerikai, az európai és az ausztrál piacokra is lokalizálták számos videójáték-konzolra, személyi számítógépre és mobiltelefonra. 2016 novemberéig a fősorozat Final Fantasytől a Final Fantasy XV-ig terjed, illetve számos közvetlen folytatás és spin-off is megjelent. A sorozat legtöbb korai tagját újrakészítették vagy újra megjelentették modernebb platformokra.[1]
Az első három Final Fantasy-epizód a Nintendo Entertainment Systemre (NES) jelent meg. A Final Fantasy 1987-ben jelent meg Japánban, míg Észak-Amerikában 1990-ben.[2][3] Számos fogalmat bevezetett a konzolos szerepjátékok műfajába, és azóta számos másik platformra is újrakészítették.[3] A Final Fantasy II 1988-ban jelent meg Japánban, és a Final Fantasyvel egybecsmagolva több újrakiadásban is megjelent.[3][4][5] Az utolsó NES-epizód, a Final Fantasy III 1990-ben jelent meg Japánban,[6] azonban máshol csak 2006-ban egy Nintendo DS-újragondolás képében vált elérhetővé.[5]
A PlayStation konzolra szintén három fő Final Fantasy-játék jelent meg. A Final Fantasy VII (1997) az első hat játékban alkalmazott kétdimenziós grafikátháromdimenziós számítógépes grafikára váltotta; a játékban a poligonalapú szereplők előrendererelt háttereken jelennek meg. Ezek mellett modernebb helyszínt is kapott, ezt a stílust a következő játék is átvette.[3] Ez volt a sorozat második tagja a Final Fantasy Mystic Quest után, amely Európában is megjelent. A Final Fantasy VIII 1999-ben jelent meg, ez volt a sorozat első tagja, amely következetesen realisztikus méretarányokkal rendelkező szereplőket alkalmaz és témazenéje éneksávval van ellátva.[3][13] A 2000-ben megjelent Final Fantasy IX visszatért a sorozat gyökereihez egy hagyományosabb Final Fantasy-helyszínnel, szemben a VII és a VIII modernebb világaival.[3][14]
A PlayStation 2-re (PS2) három főjáték, illetve egy internetes játék is megjelent.[15][16][17] A Final Fantasy X (2001) bevezette a sorozatba a teljesen háromdimenziós helyszíneket és a szinkront, illetve ez volt az első epizód, amely egy alfolytatást is kapott (Final Fantasy X-2, 2003).[18][19] A 2001-ben PlayStation 2 és Windows, majd később Xbox 360 platformokra megjelent Final Fantasy XI volt az első MMORPG a sorozatban.[20][21] A sorozat korábbi tagjaival ellentétben a csaták valós időben zajlanak a véletlenszerű összecsapásokkal ellentétben.[21] A 2006-ban megjelent Final Fantasy XII-ben szintén valós időben zajlanak a csaták, nagy, összekapcsolt játéktereken.[22][23] Ez volt a fősorozat első olyan tagja, amely egy korábbi játék helyszínén, a korábban a Final Fantasy Tactics és a Vagrant Story játékokban is szereplő Ivalice földjén játszódik.[24]
2009-ben megjelent a Final Fantasy XIII Japánban, majd a következő évben Észak-Amerikában és Európában, PlayStation 3-ra Xbox 360-ra.[25][26] A játék a Fabula Nova Crystallis Final Fantasy sorozat zászlóshajó címe,[27] és a fősorozat első olyan játéka, amely kettő alfolytatást (XIII-2 és Lightning Returns) is kapott.[28] Ezek mellett szintén ez volt a sorozat első tagja, amely kínai feliratot is kapott, nagyfelbontású grafikával rendelkezik, illetve egyszerre kettő konzolra is megjelent. A Final Fantasy XIV egy MMORPG, amely 2010-ben jelent meg világszerte Microsoft Windowsra, azonban éles kritikai fogadtatásban részesült, ami miatt a Square Enix Final Fantasy XIV: A Realm Reborn címmel 2013-ban újra megjelentette a játékot, ez alkalommal PlayStation 3-ra is.[29] A Final Fantasy XV akció-szerepjáték, amely 2016-ban jelent meg PlayStation 4 és Xbox One platformokra.[30][31] A játék eredetileg a XIII spin-offja volt Versus XIII címen, így az a Fabula Nova Crystallis sorozat mítoszát használja, azonban számos más tekintetben önálló attól és a fejlesztők azóta elhatárolták azt a sorozattól.[32][33][34][35][36][37] A fősorozat következő tagját, a Final Fantasy XVI-ot 2020 szeptemberében jelentették be PlayStation 5-re.[38]
A Square Enix számos egyéb média felé is bővítette a Final Fantasy sorozatot. Több anime és CGI film is megjelent egyes Final Fantasy-játékokat vagy magát a sorozatot alapul véve. Az első ilyen a Final Fantasy: Legend of the Crystals című original video animation a Final Fantasy V folytatása. A sorozat cselekménye ugyanabban a világban játszódik mint a játék, azonban 200 évvel később. A sorozat négy harmincperces epizódban jelent meg, Japánban először 1994-ben sugározták, míg Észak-Amerikában 1998-ban jelentette meg az Urban Vision. 2001-ben a Square PicturesFinal Fantasy – A harc szelleme címmel megjelentette az első teljes hosszúságú filmjét. A film a jövőbeli Földön játszódik, amit megszálltak földönkívüli létformák.[49] Az A harc szelleme volt az első animált játékfilm, melyben komolyan megpróbálkoztak fotórealisztikus CGI emberek ábrázolására, azonban a film pénzügyi bukás lett és megosztott kritikai fogadtatásban részesült.[49][50][51]
2001-ben Final Fantasy: Unlimited címmel egy 25 epizódos televíziós animesorozat is megjelent, amely a Final Fantasy sorozat visszatérő elemeiből merítkezett. Japánban a TV Tokyo televízióadó sugározta, míg Észak-Amerikában az ADV Films forgalmazta.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Final Fantasy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
↑Clements, Ryan: Dissidia Final Fantasy Review. IGN , 2009. augusztus 14. [2011. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 2.)
