Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Fenyő István (egyértelműsítő lap).

Fenyő István
Sőtér István születésének 100. évfordulójára megtartott emlékülésen
Született	1929. július 28. Budapest
Elhunyt	2017. február 25. (87 évesen)[1]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész műkritikus egyetemi oktató
Iskolái	ELTE Bölcsészettudományi Kar (1948–1953)
Kitüntetései	József Attila-díj (1985)[2]
Sírhelye	Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyő István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fenyő István (Budapest, 1929. július 28. – 2017. február 25.) József Attila-díjas (1985) magyar irodalomtörténész, kritikus, pedagógus, egyetemi tanár.

Fenyő Emil és Klein Aranka gyermekeként született.

1948-1953 között az ELTE BTK-n tanult. 1948-1949 között az Eötvös József Collegiumban tanult.

1952-1957 között középiskolai tanárként dolgozott. 1957-1965 között a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője volt. 1965-1966 között a Népszabadság irodalmi szerkesztője volt.

1966-1970 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1970-1977 között főmunkatársa, 1977-től pedig tudományos tanácsadója volt. 1984-1990 között másodállásban a Kossuth Lajos Tudományegyetem világirodalmi tanszékvezetője volt. 1990 óta az ELTE címzetes egyetemi tanára. 1990-1996 között a Janus Pannonius Tudományegyetem tanára volt. 1992-től az Irodalomtörténeti Füzetek szerkesztője.

Tudományos munkássága főleg a magyar reformkor irodalma-, eszme-, sajtó- és művelődéstörténetére terjed ki.

1952-ben házasságot kötött Knoll Magdolnával. Egy lányuk született; Krisztina (1967).

• Az Aurora. Egy irodalmi zsebkönyv életrajza (tanulmány, 1955)
• Reformkori irodalmunk az egykorú orosz sajtó tükrében (tanulmány, 1959)
• Kisfaludy Sándor (tanulmány, 1961)
• Új arcok – új utak (tanulmányok, kritikák, 1961)
• A magyar irodalom története III. (társszerző, 1965)
• Két évtized. Tanulmányok és kritikák; Magvető, Bp., 1968 (Elvek és utak)
• Haza és tudomány. A hazai reformkori liberalizmus történetéhez; Szépirodalmi, Bp., 1969
• Eötvös József kiadatlan írásai (szerkesztő, 1971)
• Nemzet, nép – irodalom. Tanulmányok a magyar reformkor irodalmáról; Magvető, Bp., 1973 (Elvek és utak)
• Kölcsey Ferenc: Válogatott művei (1975)
• Eötvös József: Arcképek és programok (1975)
• Az irodalom respublikájáért. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817-1830 (1976)
• Vas István (kismonográfia, 1976)
• Figyelő szemmel (tanulmány, 1976)
• Eötvös József: Reform és hazafiság I-III. (publicisztikai írások, 1978)
• Magyarság és emberi egyetemesség. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok (1979)
• A magyar sajtó története I. (társszerző, 1979)
• A magyar kritika évszázadai. Irányok. Romantika, népiesség, pozitivizmus I-II. (Németh G. Bélával és Sőtér Istvánnal, 1981)
• Haza s emberiség. A magyar irodalom 1815–1830 (tanulmány, 1983)
• Bajza József elfeledett írásai (szerkesztő, 1984)
• Eötvös József "Neveljünk polgárokat..." (szerkesztő, 1984)
• A reformkor prózairodalma (1986)
• Valóságábrázolás és eszményítés. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése, 1830-1842; Akadémiai, Bp., 1990 (Irodalomtudomány és kritika)
• Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly válogatott költeményei (szerkesztette, 1994)
• Babits Mihály: A gólyakalifa (szöveggond., 1994)
• Babits Mihály: Két regény (szöveggond., 1995)
• Eötvös József: A falu jegyzője (szöveggond., F. Knoll Magdával, 1995)
• Kemény Zsigmond: Férj és nő (szöveggond., 1996)
• Babits Mihály: Halálfiai I-II. (szöveggond., 1997)
• A centralisták. Egy liberális csoport a reformkori Magyarországon (1997)
• Adolf Fischhof és a Habsburg-monarchia (2002)
• A centralisták az 1848-as forradalomban (2003)

• Szocialista Kultúráért (1962)
• Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
• József Attila-díj (1985)

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
• Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4
• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

• Kortárs magyar írók