Feleki Béla, született Füchsl^[1] (Lovasberény, 1862. október 3.^[2] – Budapest, Józsefváros, 1923. március 1.)^[3][4] magyar ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag, a Pesti Izraelita Hitközség alelnöke. Testvérei Feleky Hugó urológus, Feleky Sándor orvos, költő és unokaöccse Feleky Géza író, újságíró voltak.

Apja Feleki (Füchsl) Miksa lovasberényi körorvos, édesanyja Báron Anna volt. Középiskolai tanulmányai befejezése után a Budapesti Tudományegyetem jogi karán tanult. Az 1890-es években tevékenyen részt vett az egyházpolitikai mozgalomban és a recepciós törvényjavaslat előkészítő munkálataiban. 1890-ben tagja lett a főváros törvényhatósági bizottságának. Főleg a pénzügyi és a szociálpolitikai kérdések felé fordult a figyelme. 1919-ben a Pesti Izraelita Hitközség oktatásügyének a vezetője, majd a hitközség alelnöke lett. A gyermekvédelem terén kiváló kezdeményezése volt az Országos Izraelita Patronage Egyesület megalapítása. Nevéhez fűződik a hitközség fiú- és leánygimnáziumának létrehozása, mely az első magyarországi zsidó középiskola volt.

Jogi cikkeket írt az Ügyvédek Lapjába és az Igazságügyi Közlönybe, illetve felekezeti lapokba.

Házastársa Deutsch Adél (1871–1925),^[5] lánya Feleki Alice (1894–?) volt.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 270. o.  Online elérés
• Gergely Anna (2001. július 21.). „Nemzedékek mennek, nemzedékek jönnek...”. Fejér Megyei Hírlap (Magyarország) 46 (169), 7. o. (Hozzáférés: 2021. június 18.) 
• Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
• Feleki Béla meghalt (1923. március 2.) Világ, 14. évfolyam, 49. szám