Tevékenysége szemben áll a pszichológia és pszichiátria hagyományos gyakorlatával, amennyiben károsnak tartja az ún. mentális betegségekkel való diagnosztizálás széles körben elterjedt módszerét (l. DSM-V) és az ezen alapuló kezelést.[3][4][5][6][7] Megközelítésének lényege, hogy megfigyelés és módszerek alkalmazása helyett a terapeutának valódi, azaz spontán és őszinte emberi kapcsolatba kell lépnie a páciensével.[8][9][10] Címkézés, gyógyszerelés és a páciensen való változtatás helyett a szenvedő ember környezetének megváltoztatását és a vele való szolidaritást hangsúlyozza.[5][11][12][13][14] Az MDMA, az LSD és más pszichedelikumok szakértő felügyelettel történő, terápiás szempontból indokolt használatát támogatja, hangsúlyozva, hogy ezek a szerek nem önmagukban, hanem a terapeuta-páciens kapcsolat összetevőjeként tudnak segíteni.[15][16][17][18][19][20][21][22][23][24] Napjaink pszichedelikus pszichoterápiával foglalkozó kutatásaiban tanácsadóként vesz részt és a témában nemzetközi konferenciákon ad elő.[25][26][27][28][29][30][31][32][33][34][35][36][37][38]
Élete
Nem vallásos zsidó családba született. Egész életét befolyásoló trauma volt számára, hogy három és fél éves korában anyját elvitték Auschwitzba, apját munkaszolgálatba, nagyanyját a gettóba. Őt magát egy fiatal katolikus nő, élete kockáztatásával megmentette, rokonként másfél éven keresztül rejtegette. Ötödik születésnapja után apja, anyja, nagyanyja szerencsésen visszatért, és visszavették őt attól, akit addigra már megszeretett. Családja végérvényesen szétzilálódott, szülei hamarosan elváltak, ő anyjával és nagyanyjával élt, apját egyszer egy héten látogatta meg néhány órára. 1956 decemberében, tizenhat évesen, apja biztatására, anyja tiltakozása ellenére egymagában nekivágott a határnak, és a szilvesztert már Bécsben töltötte. Egy londoni kitérő után végül a Vöröskereszt megtalálta rokonait Torontóban, akik szállást és segítséget nyújtottak neki, amíg a maga lábára tudott állni, megtanult angolul, beiratkozott az egyetemre és munkát kerített magának. Matematikus lett, majd filozófiával foglalkozott, de miután két házassága is tönkrement éppen három és fél év után, pszichoanalízisre kezdett járni, és ezen élmény hatására választotta végül a pszichoterápiát hivatásul.[39][40]
Honours Bachelor of Arts fokozatot (négyéves egyetemi diplomát) szerzett matematikából a Torontói Egyetemen, majd a baltimore-iJohns Hopkins Egyetemen kapott PhD-képzést szintén matematikából, amelyet az utolsó évben félbehagyott. Pszichológiából mesterképzést végzett és Master of Arts fokozatot szerzett, majd a vancouveriSimon Fraser Egyetemen végzett doktori tanulmányokat, de a mély hipnotikus állapotokról készülő diplomatémáját illető szakmai viták miatt nem fejezte be a képzést.[41] 1969-ben az Egyesült Államokban kiadták Gárdonyi Géza A láthatatlan ember c. regényét az ő fordításában.[42][43]
1969-től klinikai pszichológusként dolgozott Vancouverben, ahol 1974-ben megismerkedett Ronald David Lainggel; a skót pszichiáter elméleti és gyakorlati munkásságában radikálisan megkérdőjelezte a 20. századi pszichiátria dogmáit.[44] Ez a találkozás egy életre meghatározta Feldmár tudományos munkásságát, szakmai felfogását, a világhoz és hivatásához való viszonyát.[45] Nagy hatással volt rá a találkozás: Londonba költözött, Laing tanítványa és életre szóló barátja lett.[46][47][48][49][50] Londonban nem csak Laing-től tanult, hanem másoktól is akik Laing körül dolgoztak. A gyógyítás antropológiáját Francis Huxley-tól, exisztenciális pszichoterápiát John Heaton-től, spirituális kríziskezelést és zazent Leon Redler-től, jógát Mina Semyon-tól, és a közösségben élők terápiáját Hugh Crawford-tól. Pszichoterapeutaként való elismerő oklevelét a Philadelphia Association[51] alapítóitól és tanáraitól, személyesen R. D. Laingtől és Francis Huxley-tól kapta meg.[52]
1975-ben visszatért Kanadába, a laingi örökséghez hűen gyakorlati és nem elméleti karriert választott. Vancouverben magánpraxist indított, élete során több mint 100 000 órát töltött páciensekkel.[53] Figyelemre méltó eredményeket ért el pszichotikus emberek terápiájával, a Palo Altó-i iskolában pedig Paul Watzlawick mellett tett szert speciális rövidterápiás tapasztalatokra. Feldmár terápiája empirikus interperszonális fenomenológia, ami azt jelenti, hogy a fájdalom és a zavar orvoslásához nem az egyénben keresi a magyarázatot, hanem meggyőződése, hogy a baj mindig az egyének közötti térben, a kapcsolatokban keletkezik, abból fakad, hogy mi emberek hogyan bánunk egymással. Feldmár a terápiáját radikális vagy anyai terápiának nevezi.[8] Radikális azért, mert a legősibb gyökerekből táplálkozik, anyai, mert a terápiában egy olyan környezetet teremt a páciensnek, mint egy szerető anya a gyerekének, ahol játék közben az szégyen nélkül mutathatja meg önmagát, úgy, ahogy van, meggyászolhatja, elsirathatja azt, amit elveszített.[54]
1989-ben a CBC készített vele egy három részes rádióműsort R.D. Laingről.[55] 1993-ban kiképző trénerként részt vett az UNESCO Chernobyl Program-ban. 1996-ban az ENSZ megbízásából Boszniában és Horvátországban dolgozott szakértő tanácsadóként. 1979 óta brit-kolumbiai valamint az egész Kanadára kiterjedő ottawai szakmai testületek regisztrált tagja. 2006-ban kollégájával, Dr. Patricia Wilenskyvel (a College of Psychologists of British Columbia korábbi elnökével) közösen nyílt levelet írtak az akkori vezetőségnek, amelyben leírták, hogy elutasítják a kontrolláló és központosító törekvéseket. Ezt követően Feldmár és Wilensky kilépett ebből a szervezetből.[56] Feldmár a Canadian Psychological Association országos szakmai szövetségnek a mai napig tagja (Honorary Life Member C. P. A. Membership No.: 1131).
Feldmár András R. D. Laing tanítványaként, barátjaként és szakmai örököseként a mai napig számos jelentős terápiás kísérlet részese Európában és Amerikában. Szakemberekkel, teológusokkal, művészekkel és elszánt civilekkel arra keresik a választ, hogy hogyan tudnának a lélek és tudat sebeitől szenvedő emberek az orvos-beteg reláció kiszolgáltatottsága helyett élő, gyengéd, szeretetteli kapcsolatokból erőt merítve meggyógyulni és visszatalálni a hétköznapok boldogságába. Útkereső figyelme kiterjed olyan alternatív és tradicionális módszerekre, amelyeket különféle kultúrák és vallások gyógyítói, papjai, sámánjai használtak és használnak ma is. Feldmár a mai napig aktívan dolgozik terapeutaként; előszeretettel foglalkozik gyerekekkel, családokkal, csoportokkal és különböző közösségekkel is. Előadásokat és workshopokat tartott és tart Kanada,[57][58][59][60][61] az Egyesült Államok és Nagy-Britannia több városában,[62][63] valamint többek között Stuttgartban,[64][65] Komáromban,[66] Debrecenben,[67][68] Sopronban[69] és Budapesten. Számos szervezet számára végez szakértői, tanácsadói munkát;[70] pszichológusokat, pszichoterapeutákat és pszichiátereket is továbbképez.[10][71][72]
Feldmár hatására jött létre a Soteria hálózat magyarországi tagja, a Soteria Alapítvány,[73] amely közösségi pszichiátriával foglalkozó szervezetként 1995 óta segíti a mentális problémákkal küzdő embereket. A Soteria mozgalom gyökerei egészen R. D. Laing kezdeményezéseihez nyúlnak vissza. A szervezet szoros kapcsolatot ápol Feldmár Andrással, és a Soteria munkatársai sok tekintetben az ő hazai követőinek számítanak.[74][75]
Rendszeresen Magyarországra látogat, ahol a 2006-ban létrejött Feldmár Intézet szervezésében előadásokat tart, csoportokat, kurzusokat vezet, évről évre részt vesz a Nyári Egyetemen.[76] A változás dinamikájával kapcsolatos kutatásait, tanulmányait használja fel a Feldmár Intézet a coaching területén, ahol gyorsan, eredményesen kell akadályokat megszüntetni, rejtett motivációkat felszínre hozni, és elérni az elérhető célokat, nyugodt szívvel hátat fordítva a lehetetlennek.
Feldmár András első angolul megjelenő könyvét Credo: R. D. Laing and Radical Psychotherapy címmel 2023 júniusában a pszichoanalízissel, pszichoterápiával foglalkozó Phoenix Publishing House / Karnac Books adta ki az Egyesült Királyságban.[77] Az online könyvbemutatón Helen Douglas filozófiai tanácsadó, Alphonso Lingis filozófus, professor emeritus, Leon Redler pszichiáter, pszichoterapeuta, valamint Soma Feldmár, költő, szerkesztő méltatták a Credo-t.[78]
2025 februárjában jelenik meg az angliai Karnac Books gondozásában a Radical Adventure: An Inquiry into Psychedelic Psychotherapy c. következő, és egyben első eredetileg angol nyelven írt könyve, amely a pszichedelikus szerekkel támogatott pszichoterápiáról, a terapeuta és páciens közti spiritualitásról, és a terapeuta képzés nehézségeiről szól.[24]
A Feldmár Intézet
2006-ban jött létre a Feldmár András nevét viselő szellemi műhely, a Feldmár Intézet,[79] amelynek alapítói így fogalmaznak: „Egyetértünk vele abban, hogy az, hogy van-e élet a halál előtt, többek között azon múlik, hogy valaki miképpen tud akkor is szabad maradni, ha pisztolyt tartanak a halántékához, vagy hogy képes-e átlátni, hogy a szeretet nem más, mint a másik ember másságának teljes elfogadása és a valódi párbeszéd. Mindehhez persze bátorság kell. A szeretet pedig munka, és a bátorság nem egy a félelemnélküliséggel.”[80]
A Feldmár Intézet azért dolgozik, hogy Magyarországon minél többen ismerhessék meg a feldmári gondolkodásmódot és lehessenek aktív részesei annak a szellemi élménynek, amit a szabad, őszinte, kötöttségek és szégyenérzet nélküli kommunikáció adhat az embernek. A nonprofit szervezet Feldmár András részvételével és az internet adta lehetőségekkel szervezi élő és online eseményeit, és bevételeit visszaforgatja programjai (előadások, workshopok, önismereti csoportok) finanszírozására.
2019 júliusában hivatalosan is megalakult a Feldmár Intézet Stuttgartban, azaz a Feldmár Institut Stuttgart.[81][82]
Filmek
Szerepelt az 1989-es, Did you used to be R. D. Laing című filmben Laing oldalán.[83]2001-ben Fliegauf Benedek Van élet a halál előtt? címmel portréfilmet forgatott róla, amelyet ezt követően évekig vetített Budapesten a Tabán mozi,[84] s amelynek anyaga 2004-ben könyvben is megjelent. 2005 szeptemberében tartott két előadása Feldmár: A valóság címmel kapható DVD-n a Soteria Alapítvány kiadásában. A portréfilm a Google-n is megtekinthető.[85] Cindy Lou Griffith 2004-ben interjúfilmet forgatott Feldmár Andrással, Deconstructing Psychiatry címmel, amelyet 2009-ben, és 2013-ban vetítettek Kanadában.[86] A Colbert Report című amerikai komédiaműsor 2007-ben forgatott Feldmár Andrással,[87][88] amikor több évre kitiltották őt az USA-ból[89][90] egyik, pszichedelikus drogokkal kapcsolatos tanulmánya[16] miatt. Szakértőként szerepel a From Neurons to Nirvana: The Great Medicines c. pszichedelikus szereket és a velük való pszichoterápiás lehetőségeket bemutató 2014-es dokumentumfilmben.[91] 2019-ben a Clear Horizon produkció forgatott vele több részes portréfilmet.[92] Lenhardt László 2021-ben rövidfilmet forgatott Olaszországban, amelyet Feldmár András munkássága inspirált.[93] 2024-ben jelent meg Krámli András rendezésében az Amit egyedül egyikünk sem látna c. egész estés Feldmár-portréfilm, amelynek premier előtti vetítése a budapesti Bem Moziban volt.[94][95]