Ez a szócikk az országbíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Fekete György (egyértelműsítő lap).

Fekete György
A Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő 1773. február 15. – 1783. augusztus 14.
Előd	Pálffy Miklós
Utód	Csáky János
Született	1711. március 13. Pápa
Elhunyt	1788. október 18. (77 évesen) Pest
Párt	politikus a politikai pártok megjelenése előtt
Gyermekei	Fekete János
Foglalkozás	arisztokrata politikus
Iskolái	Bécsi Egyetem (–1730)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete György témájú médiaállományokat.

Galánthai gróf Fekete György (Pápa, 1711. március 13. – Pest, 1788. október 18.) országbíró, valóságos belső titkos tanácsos, a Fekete család sarja.

1730-ban a bécsi egyetemen végezte tanulmányait és közügyvédből királyi ügyvéd, császári és királyi helytartósági tanácsos, 1752-ben királyi személynök, valóságos belső titkos tanácsos, 1751. július 30-tól Arad vármegye főispánja,^[1] a Szent István-rend közép-, utóbb nagy-keresztese, királyi főudvarmester és 1770-től alkancellár lett, 1760-ban pedig római sz. birodalmi grófi rangra emelték. 1773-tól az országbírói méltóságot is viselte; 1770-től 1784-ig az egyetem és összes tanulmányi ügyek főigazgatója volt.

Munkája: Comitis Georgii condam Fekete de Galantha problemata juridica, seu quaestiones, in causis, per excelsam curiam regiam, anno 1777 et sequ. revisis, pro et contra ventillata. Edidit Joannes Csaplovics de Jeszenova. Posonii, 1814. (Kézirata a Magyar Nemzeti Múzeumban.)

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.