Ez a szócikk a színházvezetőről és mecénásról szól. Hasonló címmel lásd még: Fekete Ferenc (egyértelműsítő lap).

Fricsi Fekete Ferenc (1737/1738 körül – Kolozsvár, 1823. február 14.) színházvezető, mecénás, országgyűlési követ, szabadkőműves.

Fekete József és Toldalagi Klára fia volt. Az 1790–1794. körüli országgyűléseken, mint királyi hivatalnok jelentékeny szerepet vitt. Többek közt 1790-ben kiküldötték a magyar országgyűlésre egyik követül, hogy az unión munkálkodjon; s midőn haza jött, Gyulai Sámuel gróf bevádolta, hogy ott ellene munkált. Fekete maga menthetésére időt kért, mert, ugymond, ha ez igaz, méltán hazarontónak neveztethetik és méltán bűnhődtetik (1790. országgyűlési jegyzőkönyv 108. l.). Az ügy később elsimult. A kolozsvári nemzeti színház felállításában, agg kora dacára élénk szerepet vitt.

Az 1800-as évek elején a színészet egyik legnagyobb pártfogója volt.

Kazinczy Ferenc 1817. február 22-én Kis Jánoshoz írt levelében 79 éves öreg úrnak és a Spectator fordítójának nevezte őt.

Talán neki tulajdonítható a következő kis munkácska:

• Theses juris naturae de moderamine inculpatae tutelae, cum jure patrio collatae: quas… publice defendendas suscepit. Claudiopoli, 1764.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
• Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Bp.–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

1. ↑ http://mek.oszk.hu/03600/03630/html/f/f05295.htm