Szülei, Frenkel Mór és Beck Mária (1836–1915)[5] középmódú kereskedők voltak. A gimnáziumot szülőhelyén, orvosi tanulmányait a Bécsi Egyetemen végezte. 1885-ben orvosdoktorrá avatták. Még ugyanebben az évben a Munkács-Sztrij hadi vasút építéséhez ment orvosnak. Másfél évvel később külföldi tanulmányútra indult Hensch és Baginszky gyermekklinikáiba Berlinbe és a prágai lelencházba. 1887-ben Budapesten telepedett le és gyermekorvosi gyakorlattal foglalkozott. 1887-ben jelent meg első dolgozata A gyermekek ínreflexeiről címmel a Gyógyászatban, illetve német nyelven az Archiv für Kinderheilkundeben. Munkatársa volt a Wiener medizinische Wochenschriftnek és a Gyógyászatnak. Több napilapba és folyóiratba írt cikkeket a gyermekek ápolásáról és a szegény gyermekek megmentéséről, többek között a Magyar Hírlapba, Budapesti Hírlapba, az Egyetértésbe, a Magyar Ujságba és az Egészségbe. 1891-től szerkesztette az Orvosi Zsebnaptárt és a Jó egészség naptárat.
Családja
1893. április 30-án Budapesten nőül vette Fürst Vilmát, Fürst József kereskedő és Löwinger Ernesztina lányát.[6]
Művei
A világ árvája (Budapest, 1888)
A beteg baba. Gondos anyák számára (Budapest, 1889)
Az egészséges baba. Ifjú anyák számára (Budapest, 1889)
Miként óvjuk gyermekeink életét és egészségét? Brücke Ernő után fordította (Budapest, 1890)
Az egészséges és beteg ember. Bock Károly Ernő után a magyar közönség számára átdolgozta (Budapest, 1890)
A gyermek testi ápolásáról (többekkel együtt, Budapest, 1891)
Jegyzetek
↑Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 62019/1886. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1886. év 3. oldal 30. sor
↑Születési családneve névváltoztatásában Fränkl formában szerepel.
