PROFILPELAJAR.COM

	Fülöp László
Született	1944. március 7. (80 éves); 1944 (80 éves); ; Szentivánfa
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	nyelvész
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1973)
Kitüntetései	Trefort Ágoston-díj (2016)
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a nyelvészről szól. Hasonló címmel lásd még: Fülöp László (egyértelműsítő lap).

Fülöp László Imre (Szentivánfa, 1944. március 7. –) magyar nyelvész.

Születése után pár hónap múlva a szülei Sárvárra költöztek, ezért Sárvárt vallja szülővárosának.

Főbb kutatási területei: leíró magyar nyelvtan, névtan, helytörténet, genealógia.

Tanulmányai

Sárváron végezte az általános iskolai tanulmányait, majd ott érettségizett a Tinódi Lantos Sebestyén Gimnáziumban 1962-ben. 1966-ban a pécsi Tanárképző Főiskola magyar–orosz–ének szakán szerzett tanári oklevelet. 1973-ban az ELTE-n kapott magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát. Bölcsészdoktori fokozata van magyar nyelvészetből (1976), kandidátusi fokozata pedig névtanból (1992).

Munkahelyei

A kaposvári Berzsenyi Dániel Általános Iskola tanára (1966–71).

Városi Tanács Művelődési Osztályán felügyelő (1971–72).

Gyakorló Általános Iskolában szakvezető, majd igazgatóhelyettes (1972–80).

Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola tanára (1980-tól). Főigazgatóhelyettes (1986–87, 1989–92, 1997–2003).

A Magyar Nyelvészeti Tanszék vezetője (1990–2002)

Az intézményi integráció után (2000–) a Kaposvári Egyetemen a Magyar Tanszék vezetője és a Nyelv- és Társadalomtudományi Intézet igazgatója.

Tagságok

Módszertani Közlemények Szerkesztőbizottsága (egy évtizedig),
Magyar Nyelvtudományi Társaság,
Névtani Társaság,
MTA Köztestületi tagság.

Magánélete

Nős, felesége Prievara Edit ny. magyar–orosz–ének szakos tanár. Gyermekei: Tamás (1967) fizikus, András (1972) régész. Unokái: Tomoki (2002), Noeru (2004) és Áron (2008).

Munkássága

Több önálló és társszerzős kötet szerzője, kétszáznál több publikációja jelent meg hazánkban és külföldön (Ausztria, Németország, Horvátország, Szlovákia, Románia). Számos tudományos tanácskozás előadója volt különböző konferenciákon.

Önállóan és bizottságban elkészített főiskolai és egyetemi szakanyagok:

felnőttképzés és távoktatás,
tanító szak magyar műveltségi terület,
a kreditrendszer bevezetése,
a főiskola akkreditációja,
magyar nyelv és irodalom BA alapszak megalapítója,
a Kaposvári Egyetem integrációja,
a Szolnoki Főiskola távoktatási központjának anyagai,
a Pécsi Tudományegyetem Jogtudományi Kar kihelyezett tagozatának koordinálása (igazságügyi szakértő szak).

Fontosabb művei

A sárvári kovácsmesterség szakszókincse (1985)
Magyar nyelvi gyakorlókönyv (1989 tsz.)
A Somogy megyei Vízmente személynevei 1722–1900 (1990)
Vor- und Nachnamen des Pfarramtes in Szentpéterfa (Postrum – Petrovo Selo) im Zeitraum von 1871–1895 (1998)
77 magyar keresztnév (2003)
77 kedvelt keresztnév (2004 tsz.)
77 ritka keresztnév (2005 tsz.)
(Ipoly)Ság és vára 1550 (2012)
Tulajdonnevek a Rába szabályozásának 1699-es jegyzőkönyvében (2013)
A ságfai Sándor családról egy 1663-ban kelt végrendelet alapján (2017)