PROFILPELAJAR.COM

	Eöttevényi Olivér
Született	Nagy Olivér; 1871. március 20.; Győr
Elhunyt	1945. április 27. (74 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász; publicista; politikai író;
Iskolái	Pozsonyi Evangélikus Líceum
	Sablon • Wikidata • Segítség

Eöttevényi Olivér (1918-ig eötevényi Nagy; Győr, 1871. március 20. – Budapest, 1945. április 27.) ügyvéd, jogi és politikai író.

Élete

A nemesi származású eöttevényi Nagy család sarja. Édesapja, eöttevényi Nagy Endre (1823-1902) városi törvényszéki bíró, ügyvéd, édesanyja, Peregi Etelka volt. Középiskoláit a bencések győri főgimnáziumában és a pozsonyi ágostai evangélikus líceumban, jogi tanulmányait pedig az ottani jogakadémián és a Budapesti Egyetemen végezte, ahol 1895-ben jogi doktoratust nyert. Pozsonyban volt ügyvédi gyakorlaton, miközben Pozsony megye tiszteletbeli aljegyzőjévé nevezték ki. Az ügyvédi vizsgálatot 1897 tavaszán letette s Pozsonyban ügyvédi irodát nyitott. 1903-tól eperjesi, 1907-től kassai állami jogakadémiai tanár a közjog, politika, nemzetközi jog tanszéken. 1918. január 17.-én IV. Károly magyar király megengedte a névváltoztatását.^[4] 1917-1918-ban Krassó-Szörény vármegye főispánja lett, majd 1919-től Budapesten élt, előbb mint nyugdíjas, majd 1922-től a Magyar Külügyi Társaság igazgatója lett. Számos külföldi előadást tartott a nemzetközi jog problémáiról. Neje Kvassay Anna (1878-1954) volt.

Művei

Az általános választójogról. Pozsony.
1907 A választói jog problémái. Budapest.
1905-1911 A magyar közjog tankönyve. Kassa.
1910 Ausztria nemzetiségi politikája. Magyar Társadalomtudományi Szemle 3/6, 465-489.
1913 Az osztrák közjog tanítása. Magyar Társadalomtudományi Szemle 6/5, 364-375.
1913 Osztrák közjog. Budapest.
1914 Gazdasági jogismeret. Budapest.
1915 A háború a nemzetközi jog megvilágításában. Budapest.
1915 Ungarns völkerrechtliche Tätigkeit. Breslau.
1916 Háború és diplomácia. Budapest.
1925 Nemzetiségi törvényünk és a kisebbségi szerződések. Pécs.
1932 La constitution de la Hongrie. Budapest. (angol nyelven is)
1937 A közelkelet külpolitikája. Budapest.
1942 Ferenc Ferdinánd. Budapest.
1943 A császári ármádiától a nemzeti hadseregig. Budapest.

Jegyzetek

↑ ^a ^b BnF-források (francia nyelven)
↑ https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03794.htm
↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. július 10.)
↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 383. oldal

Források

Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
A m[agyar] kir[ályi] belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937. Szerk. és kiadta Gerő József. Bp., 1938. Kovács és Szegedi ny.
Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939].
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935.
A magyar társadalom lexikonja. Bp., A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
Vajay, Szabolcs: Ordinis Sancti Iohannis in Hungaria thesaurus ac corpus : Obedientia Brandenburgensis : Repertorium Historicum Familiarum quibus Milites procedent. [Címvált. a gerincen: A Johannita Rend lovagjai, 1854-1987.]. [München], 1987.