Az extrém metal (vagy angol kifejezéssel extreme metal) a heavy metalhoz kapcsolódó gyűjtőfogalom, melybe az 1980-as évek óta kifejlődő, extrém stílusú alműfajok csoportosíthatók. Az extrém jelző leggyakrabban a játszott zenére, a dalszövegekre, a színpadi megjelenésre és viselkedésre mondható. Az extrém metal együttesek zenéje szokás szerint gyorsabb és agresszívabb, dalszövege durva és sötét, színpadi megjelenése a viselkedése gyakran keltett botrányokat.
Jellemzői
Az extrém metal zenekarok soha vagy nagyon ritkán alkalmaznak dallamos részeket, a zenére a nyersebb, agresszívabb, keményebb hangzás jellemző.
Egyik nyilvánvaló jellemzője az ének, amire az előadók speciális hangzást adnak. A death metal és a doom metal énekstílusára a torokhangú halálhörgés, míg a black metaléra a magas károgás jellemző. Ritkán zenekari kórust is alkalmaznak.
Az extrém metal tempója szokatlan, mivel a sebesség széles skáláját alkalmazzák a gyors, energetikus black- és death metaltól a szokatlanul lassú doom metalig. A gyors tempóban gyakoriak a dobos által alkalmazott blast beatek, a gitáron és basszusgitáron végzett tremolo pengetés. Ezeket a technikákat az extrém metal nem mindegyik képviselője alkalmazza, de nagyon ismertek.
Ez a szócikk részben vagy egészben az Extreme metal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
Nagy Balázs: Sírontúli melódiák. Az extrém metal három évtizede; Irigal, Budapest, 2007
Bali Dávid: Kisterem. 100 meghatározó lemez 100 meghatározó zenekartól a hazai extrémzenei underground digitális átállásának korából, 2000–2019; szerzői–Uni-Rockteam Kft., Budapest, 2021
