1957 és 1961 között a Pécsi VSK, 1961 és 1966 között a TFSE, 1966 és 1971 között a Vasas atlétájaként, rúdugróként versenyzett. Egyéni csúcsa 4,94 m volt, melyet 1970-ben ért el és akkor országos csúcs volt. 1966 és 1970 között a magyar válogatott keretének a tagja volt.
1967-ben a Testnevelési Főiskolán testnevelő tanári, 1974-ben atléta szakedzői diplomát szerzett. 1993-tól mesteredző volt. 1969 és 1973 között a magyar ifjúsági válogatott ugróedzőjeként tevékenykedett. 1973 és 1975 között az Újpesti Dózsa ugró- és többpróbaedzője, 1976 és 1984 között a Csepel SC ugróedzője volt. 1984 és 1988 között Svédországban, 1988-től az Egyesült Államokban, a Virginia állambeli George Mason Egyetemen dolgozott edzőként. Majd Szaúd-Arábiában, Malajziában, Japánban, Új-Zélandon és Izlandon is tevékenykedett edzőként. 2011 óta az Ikarus BSE rúdugróedzője volt. Tanítványai közül Kiss Árpád tízpróbában magyar bajnok, Bagyula István rúdugrásban világbajnoki ezüstérmes lett.