Az Erőt s Erényt! című könyv Cseri Dávid második alkotása, mely 2014 tavaszán jelent meg. A magyar lovastársadalom számára kultúrtörténeti mű Pettkó-Szandtner Tibor kalandos életútjáról és munkásságáról szól. Szerzője családi relikviák és visszaemlékezések felhasználásával betekintést nyújt a monarchiabeli társadalmi és társasági életbe több mint negyven korabeli fotóval színesítve.
A szerző az egyik legnagyobb vidéki könyves eseményre, a Győri Könyvszalonra is meghívást kapott ezzel a könyvvel.[1]
Tartalom
A mű két részre osztható. Első felében Pettkó-Szandtner Tibor életrajzát lehet olvasni korhű fotók kíséretével. A könyv második felében a mester visszaemlékezései találhatóak, korabeli lovasújságokban olvasható hirdetésekkel színesítve. Petkó-Szandtner gyermekkorának legkorábbi, lóhoz, vagy éppen első tanulmányaihoz fűződő emlékeinek papírra vetése után, számos életében meghatározó szerepet betöltő személyt is bemutat. Az olvasó részese lehet a hajdani Brassó kulturális életének, de a magyar ifjak csatározásairól az oláh és a szász diákokkal épp úgy lehet olvasni, mint a lovassági bálok és esti kikapcsolódásokról a magyar lokálokban. A könyvben leírt élmények megmutatják miként zajlott a korabeli huszártisztek kiképzése és még Ferenc József temetésének részleteibe is be lehet tekinteni.
Pettkó-Szandtner Tibor
A könyv főhőse a bábolnai Shagya-arab lófajta felvirágoztatója, majd megmentője volt többek között Ferenc bajor királyi herceg és George Patton amerikai tábornok segítségével. Bécsen és Aachenen át számos hajtómérkőzés reflektorfényében úszott, a közönség kedvencei közé tartozott. Két világháborút élt és szolgált végig, Horthy Miklós kormányzó iránt épp úgy hűséggel volt, mint elődeihez Ferenc Józsefhez és IV. Károlyhoz a Monarchia huszártisztjeként. A második világháború után nem térhetett vissza hazájába, végül igaz barátja az "angolbeteg" Almásy László közbenjárásával az egyiptomi királyi ménes vezetésével bízták meg, ahol kiemelkedő munkát végzett.
A visszaemlékezések fejezetei
- "Gyermekkorom"
- "A hajtás és lószeretet első megnyilvánulásai"
- "Gyermekkori első megfigyelések"
- "Bedőy és Dolhay öreg Petrovay János"
- "Müller bácsi"
- "Felső Lövő"
- "Brassó"
- "Déva"
- "Keszthely"
- "Debrecen 1907"
- "Esterházy Pál gróf"
- "A debreceni cigányzenészek"
- "Nagyatád"
- "Fazekas Miska tisztiszolga"
- "Moharos János katonai törzsállatorvos"
|
- "Turja Remete"
- "Kisbér"
- "Méneskari emlékek"
- "Erdődi gróf Pálffy János, pozsonyi gróf"
- "Zichy Bubudó"
- "Bécsi cseh lovász"
- "Marócz Pista"
- "I. Ferenc József Őfelsége temetése"
- "IV. Károly Őfelsége koronázása /1916.XII.30./
- "Horthy Miklós"
- "A magyar paraszt uri gondolkodása"
- "Hitler bajusz"
- "Az olasz királyi pár látogatása"
- "Az olasz trónörökös nászajándéka"
- "Kálmán bácsi"
- "Pregardt-Paur Loui"
|
Egy alkalommal dohányzómban együtt üldögélve bajtársaimmal, Korniss Imre szájában az elmaradhatatlan hosszu száru magyar füstölgő tajtékpipa, s tréfálózás közben megállapitottuk, de kár, hogy nincsen női társaságunk. Mondom, semmi baj, kiküldjük furfangos Miskát a szomszédos, akkor nyáron különösen forgalmas állomásra, akkor még a füredi-zalai vasutvonal nem volt megépitve, s az egész balatoni forgalom Fehérváron át bonyolódott le, hogy nézzen körül, hogy vannak e tisztességes nők az állomáson. Miska kimegy az állomásra s rövidesen vissza is tér, s jelenti: "Hadnagy urnak alássan jelentem, az állomáson nincsen tisztességes nő." Kérdem, hát honnan tudod, hogy melyik a tisztességes nő? Mire határozottan felel: "Az akinek kis tarisznyája van," - az akkortájt divatba jött ridikült értve alatta. Igy megnyugodtunk és nem mentünk ki az állomásra.
– P-SZ.T
-
Pettkó-Szandtner Tibor a Monarchia hadnagyaként 1910-ben
-
Suhan az arab ötösfogat
-
A külföldi delegációk naponta látogatták Bábolnát
-
A híres falkavadászatok egyike
-
Pettkó-Szandtner Pusztaszentkirályott
Jegyzetek
Források
