Az ELTE Bölcsészettudományi Karának magyar szakán szerzett diplomát. Írói pályája Lengyel Péter „Írói műhely” című legendás egyetemi szemináriumán indult.
1993-ban született első könyvében Korniss Péter fotóművész Budapest-témájú fotóihoz írt vegyes műfajú kísérőszövegeket (Udvarok). Ezt követően főként kispróza-kötetei jelentek meg (Belső udvar, Lenni jó, Másmilyen mesék, Eurüdiké), majd színpadi szövegeket írt (A merénylet, Bliblia, Mara halála, Madarak, Madame Poe, Kalocsa, Pimpáré és Vakvarjúcska). Színpadi műveit többek között a Móricz Zsigmond Színházban, a Bartók Kamaraszínházban és a Vígszínház Házi Színpadán mutatták be. A merénylet című drámájából és a Pimpáré és Vakvarjúcska című mesejátékából hangjáték készült a Magyar Rádióban. Négy drámája kötetben is megjelent (A merénylet). 2011-ben látott napvilágot A Trabantfejű Nő című verseskötete.
A 2013-as ezt is el című kötete – melynek verseit általában a „közéleti költészet” tárgykörébe szokás sorolni – öt kiadást ért meg, benne olyan versekkel, mint a Na most akkor, a Van egy ország vagy az Én vétkem.
Saját maga által felolvasott verseivel többször szerepelt a 2010-es évek ellenzéki tüntetéseinek színpadán.
A legkülönfélébb társművészeti ágakkal szövetkezve megkísérli költészetét kimozdítani az írásbeliség hagyományos keretei közül. Írás mellett fotózással is foglalkozik. 2016-ban megjelent világító testek – 100 kis budapest című kötetében a versek mellett minimalista város-fotói is helyet kaptak. 2018-ban saját fotói felhasználásával instavers-kötetet jelentetett meg ötven plusz címmel. Gyűjteményes verseskötete 2017-ben jelent meg (Hátrahagyott versek).
Felnőtteknek szóló szövegek mellett gyerekverseket is ír. Négyeshatos című, kézírásos gyerekverskötetét saját rajzai, Szorzótábla-versikék 100 számra című könyvét saját fotói felhasználásával maga tervezte. Pimpáré és Vakvarjúcska című verses mesejátékából mesekönyv készült Filó Vera illusztrációival.
2011-től egészen 2014-ben történő kilépéséig a Rájátszás produkció tagja, szerzője és fellépője volt. Több népszerű Rájátszás-dal szövegírója (Ezt is elviszem magammal, Van egy ország, Pápá, Nincs mese, Milyen kár, A Trabantfejű nő utolsó dala, stb.)
2014-ben Kollár-Klemencz László az általa megzenésített Erdős Virág-versekből önálló lemezt jelentetett meg Legesleges címmel.
Verseiből számos további versmegzenésítés készült (Szalóki Ági, Presser Gábor, stb.), de jónéhány verséhez a költő maga írt dallamot. A 2015-ben megjelent Énekelt versek című lemezen tíz Erdős Virág-dal hallható Kirschner Péter megzenésítésében, Erdős Virág előadásában.
Verseit, drámáit és kisprózáit több nyelvre lefordították, 2016-ban válogatáskötete jelent meg szlovákul Eva Andrejčáková és Vlado Janček fordításában.
2018 októberében „Egy mondat” címmel tüntetést szervezett A Város Mindenkié csoport közreműködésével, amelyen közel száz kortárs magyar író fejezte ki tiltakozását a hajléktalanságban élő emberek üldözése és a hajléktalanság alaptörvényi szintre emelt szankcionálása ellen.
Pályája kezdete óta tagja volt a JAK-nak és a Szépírók Társaságának. Utóbbi szervezetből 2016-ban, a kultúratámogatás rendszerének politikai szempontok szerint történő átalakítása elleni tiltakozása jeléül kilépett.
